Hírek

2005.04.19. 00:00

Hiénák vadásznak a műhibákra

A ‘90-es évek elejétől meredeken emelkedik mind az orvosi műhibaperek száma, mind a kártérítési összegek nagysága.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="269"] Egy-egy orvosi tévedés meglehetősen sokba kerülhet a kórháznak. A magyarországi kártérítési csúcsösszeg meghaladta az ötvenmillió forintot.
[/caption]Évente 200-300 kártérítési per indul, ezekben összesen mintegy egymilliárd forintot követelnek az intézményektől a lehetséges károsultak. Dr. Martini Jenő ügyvéd-orvos úgy látja, hogy  az orvos és a beteg között általában nincs érdekellentét: az orvos gyógyítani, a beteg  gyógyulni akar. Mivel a magyar jognyelv nem ismeri a „műhibaper” fogalmát, a gyakorlatban vagy polgári perben próbálják érvényesíteni igényüket az érintettek, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés címén indul a doktorok ellen eljárás. A hazai kártérítési csúcs meghaladta az 50 millió forintot. A legtöbb műhibaper a szülészeti, az idegsebészeti és a baleseti sebészeti kezelések után indul. A jogász szerint a „hiénák” is vadásznak: tudnak olyan ügyvédről, aki hirdetésben keresett ügyfeleket műhiba-kártérítési ügyekhez.

Dr. Matkó Ida, a Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért elnöke szerint a műhibaesetek jelentős részét éppen az gerjeszti, hogy a beteget nem tájékoztatják megfelelően a kezelése előtt. A vitás ügyek elkerülésével kapcsolatban a legfontosabb, hogy mind a betegek, mind a gyógyítók tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel, melyekkel élni, nem pedig visszaélni kell.

Amikor a per visszaüt

A műhibapereket kétélű fegyvernek tartja a szakemberek többsége. Azt nem vitatja senki, hogy a műhibák károsultjai joggal tartanak igényt az elégtételre; ugyanakkor egy-egy feleslegesen perbe fogott orvos gyógyító munkáját is ellehetetlenítheti az ellene folyó eljárás. Azt sem árt tudni, hogy a vélt károsult a perrel „öngólt” is lőhet: minden egyes elbukott kártérítési per valamennyi költségét a felperes viseli – ez pedig az évekig elhúzódó ügyek esetében több százezer forintot is jelenthet.

Kártérítések: nincs határ

Hazánkban nincs alsó és felső határa a műhibák után kártérítésként megítélhető összegeknek. A bíróság mérlegeli az egészségkárosodás mértékét, tartósságát, a várható kiadások nagyságát. Tény, hogy térségenként, sőt bíránként változnak a megítélt pénzek. A foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés – ilyen eljárás indulhat a doktorok ellen – felső büntetési határa öt év börtön is lehet.

Sok kórháznak nincs felelősségbiztosítása

Ha szó szerint betartanák az egészségügyi törvényt, Magyarországon mintegy harminc kórházat kellene bezárni. Ennyi intézménynek nincs ugyanis felelősségbiztosítása: márpedig ennek megkötését a törvény a működés előfeltételéül teszi. Az ok prózai: a kórházak szerződnének, a biztosítók azonban nem. Őket ugyanis – a jármű-felelősségbiztosítással ellentétben – nem kötelezi semmilyen jogszabály a megállapodásra. Mivel polgári per sohasem egyes orvosok, hanem mindig kizárólag intézmények ellen indul, egy-egy nagyobb összegű ítélet komolyan megrendítheti a biztosítással nem rendelkező kórházak költségvetését.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!