Hírek

2005.04.23. 00:00

Csernobil veszélye még nem a múlté

Tizenkilenc évvel a tragikus események után az ukrajnai nukleáris erőmű ismét katasztrófával fenyeget. Bármely pillanatban beomolhat az 1986 áprilisában felrobbant reaktor fölé emelt szarkofág – írja a Bild am Sonntag.

Toronyi Attila

Az elrozsdásodott acélszerkezeten hatalmas lyukak tátonganak, az egész építmény megdőlt. A lyukakon befolyik az esővíz, a talajvíz radioaktív szennyezése elkerülhetetlen. Csernobil koporsóját annak idején sebtében hordták össze hétezer tonna acélból és 400 ezer köbméter betonból. Eleve ideiglenes megoldásnak gondolták, hiszen mielőbb kellene valamit kezdeni a mélyben lapuló 200 tonna nukleáris fűtőelemmel is. Először 2006 végéig elvégzik a legszükségesebb javításokat, behegesztik a réseket, megtámasztják a süllyedő falakat. Most különleges védőöltözékbe bújt munkások felváltva dolgoznak a még mindig sugárzó helyszínen. Bő másfél év múlva elkezdődhet az újabb 110 méter magas védőburkolat elkészítése. A hatalmas acélsátrat sínen tolják majd a reaktor fölé, a munkálatokat várhatóan 2008-ig fejezik be.

A Csernobilt övező ukrajnai településeken, így Pripjatban az emberek hagyományosan húsvét után keresik föl elhunyt hozzátartozóik sírjait. Nem tudni, hány százezren haltak meg és halnak meg a robbanások okozta sugárfertőzések miatt. Ma szigorúan őrzik az erőmű környékét az illetéktelen behatolóktól. Sok tízezer embert telepítettek ki a környékről, ám akadt vagy másfél tucat ember, aki időközben visszaszökött régi falujába. Rajtuk kívül csak a fosztogatók, fémgyűjtők járják a valaha ötvenezer lakosú Pirjat üres panellakásait.

A tragédia számokban

Baleset: 1986. április 26.

Robbanások: kettő

Sugárzás: 2000 röntgen/óra

Kibocsátás: 8 t nukleáris anyag

Sugárszennyezett terület: 160 ezer négyzetkilométer

Érintettek: 9 millió ember

Áldozatok: kb. 500 ezer ember

<keretes51620>

A magyar szakértő szerint nincs ok aggodalomra

Tizenkilenc évvel ezelőtt valóban nem sikerült olyan szarkofágot emelni, amely légmentesen elzárná a külvilágtól a felrobbant reaktor maradványait – mondta lapunknak Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű volt miniszteri biztosa. A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint olyan körülmények között dolgoztak akkor a mentésen, hogy csak átmeneti megoldás születhetett. Az építmény most megroppanhat, ezért is sürgető a nemzetközi összefogás. Ha baj történne, annak mértékétől függően kerülne kisebb-nagyobb mennyiségű, nukleárisan szennyezett por a légtérbe. Ám ez az 1986. évi esethez képest nem lenne számottevő, és főként a környéken okozna gondot. A kibocsátás műszerrel talán nálunk is mérhető lenne, de egészségügyi következménnyel nem járna. A csernobili katasztrófa idején magas hőmérsékleten égett a grafit. Erről jelenleg nincs szó. Minden hideg, és a beomlásnál a kicsapódó poradag még „kedvező” széljárás esetén sem jutna messzire.

Robbanások: kettő

Sugárzás: 2000 röntgen/óra

Kibocsátás: 8 t nukleáris anyag

Sugárszennyezett terület: 160 ezer négyzetkilométer

Érintettek: 9 millió ember

Áldozatok: kb. 500 ezer ember

Zöldség, gyümölcs, tej és vaj a zónából A moszkvai piacokon nagy mennyiségben árulják a sugárszennyezett fehérorosz területen termesztett zöldségeket. Egy lapjelentés szerint emellett vaj, sajt, felvágott, füstölt áru is készül a halálzónában élő állatok tejéből és húsából. Tény: belorusz tudósok évek óta komoly összegeket kapnak arra, hogy művelhetővé tegyék a sugárszennyezett vidéket. Meggyőződésük szerint talajkezeléssel, műtrágyával, megfelelő öntözéssel el lehet kerülni, hogy a végzetes hatású stroncium és cézium bekerüljön az élelmiszerekbe. A gond az, írja a Nyeza-viszimaja gazeta, hogy bizonyos részletekről nem tudnak a fogyasztók. Például arról, hogy

a stroncium az állatok csontjában rakódik le. Vagyis a hús ártalmatlan, de a levesbe főzött csont veszélyes lehet az egészségre. A katasztrófa évfordulóján várhatóan ismét nagy PR-kampányba kezd a minszki kormányzat. Lukasenko elnök már tavaly is egy hetet töltött szabadságon a zónán belül. Tévékamerák előtt olyan zöldségeket evett, amelyek állítólag az övezeten belül teremtek. A magyar szakértő szerint nincs ok aggodalomra Tizenkilenc évvel ezelőtt valóban nem sikerült olyan szarkofágot emelni, amely légmentesen elzárná a külvilágtól a felrobbant reaktor maradványait – mondta lapunknak Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű volt miniszteri biztosa. A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint olyan körülmények között dolgoztak akkor a mentésen, hogy csak átmeneti megoldás születhetett. Az építmény most megroppanhat, ezért is sürgető a nemzetközi összefogás. Ha baj történne, annak mértékétől függően kerülne kisebb-nagyobb mennyiségű, nukleárisan szennyezett por a légtérbe. Ám ez az 1986. évi esethez képest nem lenne számottevő, és főként a környéken okozna gondot. A kibocsátás műszerrel talán nálunk is mérhető lenne, de egészségügyi következménnyel nem járna. A csernobili katasztrófa idején magas hőmérsékleten égett a grafit. Erről jelenleg nincs szó. Minden hideg, és a beomlásnál a kicsapódó poradag még „kedvező” széljárás esetén sem jutna messzire. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!