A halálzóna komor valósága

A csernobili katasztrófa során ötszázszor annyi rádioaktív anyag szabadult ki, mint a hirosimai atombomba nyomán. Ukrajna egyötöde szennyezett lett, Fehéroroszország is súlyosan károsult. Kétszázezer embert kitelepítettek a reaktor közvetlen közeléből, de a szennyezett körzetben ma is 2,3 millió ember él. Az idősek a felszólítás ellenére sem költöztek el. A zárt zónában élnek, önellátók, gyakorlatilag naturális gazdálkodást folytatnak. A területen viszont rendkívüli módon elszaporodtak a vadállatok. Minthogy vadászati tilalom van érvényben, egy sor kihalás előtt álló faj itt telepedett meg.

A megsérült erőmű sorsa bizonytalan. Ügyeskedők és élősködők mindent elhurcoltak, a védőcsarnokra elkülönített pénz jó része kézen-közön eltűnt. Az ITAR-TASSZ hírügynökség szerint jelenleg 63 visszaélés miatt folyik eljárás.

A katasztrófának mintegy 3,2 millió egészségkárosultja van, közülük egymillió a gyerek. A hivatalosan rokkantnak nyilvánított ukránok száma 46 ezer, de csak minden második ember pereskedik kártérítésért. A helyzet romlott azóta, hogy egy törvénymódosítás következtében a károsultaknak ígért segélyek és kedvezmények száma leapadt.

Visszavetette a fejlődést a végzetes robbanás

A csernobili katasztrófa mintegy húsz évvel visszavetette az atomenergetikát – mondja Alekszandr Rumjancev, az orosz atomenergiai hivatal vezetője. Egy sor európai ország elállt atomerőmű építésétől, mások abbahagyták a beruházásokat. Rumjancev szerint a világ ma kezd ismét visszatérni ehhez az energiaforráshoz. Finnországban népszavazás döntött egy új reaktor létesítéséről, az Egyesült Államokban is újabb erőművek felépítését fontolgatják. Napirenden van a téma Délkelet-Ázsiában is. Rumjancev hangsúlyozza: a csernobili katasztrófát megengedhetetlen emberi mulasztások okozták, elsősorban az, hogy a kezelők kikapcsolták a védelmi rendszert.