2005.04.01. 00:00
Vadvizek helyén született város
Huszonharmadik kerület - Soroksár nevét egy nagy kiterjedésű mocsárról nyerte. Az Árpád-korban nem állt itt település. Első lakosai 1730 körül érkeztek ide.
[caption id="" align="alignleft" width="300"] Dr. Nagy Gábor és leányai, Laura és Jázmin vidáman játszanak a barokk templom előtti téren
[/caption]A huszonharmadik kerület területén a jégkorszakban az ősi Duna árvizeinek levezető medrei futottak. E horpadások többsége gyakorlatilag egészen az újkorig látható volt, s bennük mocsarak, zsombékok alakultak ki. A lápvidék nagyságára jellemző, hogy az Gyáltól egészen a mai Kis-Duna- ágig húzódott. Soroksárról az Árpád-korból nem ismerünk leleteket. A település helyén elterült mocsár déli szélén, a Vár-hegy környékén állt egykor Kerekegyház falu. Az aprócska közösség névadó templomának romjait a hatvanas évek végén tárták fel a régészek. A mai huszonharmadik kerület birtokosai innen kerültek ki.
A terület neve a 13–14. században „Surcusar” formában fordul elő az oklevelekben. A nyelvészek többsége úgy véli, a surcu sarkot, zugot, míg a sár mocsarat jelentett hajdanán. Mátyás királyunk idején a lápvidék Haraszti Ferenc szörényi bán birtoka volt. Soroksár a török uralom alatt, illetve még utána is hosszú ideig lakatlan pusztaságként szerepel az írott emlékekben.
Az üres birtokot, Gubacs- és Szentlőrinc-pusztához hasonlóan 1730 táján szerezte meg Grassalkovich Antal. A herceg 1741-ben betelepítési szerződést kötött egy vállalkozóval, aki a Német-római Birodalomból toborzott parasztokat. A sváb gazdák hat esztendőre szóló földesúri adómentességben részesültek. Grassalkovich idővel Soroksárhoz csatolta a Kerekegyháza- és Szentdienes-pusztát is. A helység 1755-ben kapott vásártartási jogot, ami ekkor gyakorlatilag mezővárosi rangot jelentett. Fejlődését jól mutatja, hogy lakossága 1784 és 1846 között 2740-ről 4150 főre nőtt. A falu magja az 1758–1761 között felépült barokk templom körül alakult ki. Első iskolája 1763-ban nyitotta meg kapuit. Soroksár 1780-ban még csak három közlekedési folyosóval, a Duna, a Fő és a Templom utcával bírt. Az első kettő ma Táncsis Mihályról és Grassalkovich Antalról van elnevezve, míg a harmadik jele megmaradt.
A helység lakói kezdetben mezőgazdaságból éltek. A megsárgult adóösszeírások tanúsága szerint határában a folyam hátán hajómalmok ringatóztak, s igen népes réteget képviseltek a földművesek is. A magyar forradalom kitörése előtt két esztendővel már százharmincnégy kézműves dolgozott e helyütt. Soroksár 1847-ben a többi Grassalkovich-birtokkal együtt báró Sina György tulajdona lett. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után újabb fejlődési korszak indult meg. A parasztság mellett kialakult egy jelentős iparos réteg. A főváros gyarapodásával újabb területeket parcelláztak. Elősegítette a betelepülést az 1882-ben átadott vasútállomás és teherpályaudvar, valamint az 1887–1892 között több részletben megépült HÉV-vonal. Országos hírűek voltak a soroksári kötélverők, kádárok és molnárok. Erzsébetfalva 1897-ben vált ki területéből, majd egy évre rá Kossuthfalva is búcsút intett Soroksárnak. A kerület 1994-ben szakadt el Pestszenterzsébettől, így ma ez Budapest egyik legfiatalabb városrésze.
Névjegy: Geiger Ferenc (független)
1953-ban született. A Vendég-látó-ipari Főiskola után a Közgazdasági Egyetemet is elvégezte. Korábban válogatott futballista is volt. A mostani a harmadik polgármesteri ciklusa. Nős, egy gyermeke van.– Miért jó Soroksáron élni?
– Budapesten belül van ugyan, mégis nyugodt, csendes, kisvárosias jellegű városrész. Szorosabbak itt az emberek közti kapcsolatok, mint a város más részein. Fontos a hagyományőrzés is.
– Tíz éve népszavazáson döntöttek arról, hogy elválnak Pesterzsébettől. Miért?
– Úgy éreztük, kerületünknek mindig kevesebb jut. Nem bántuk meg az önállóságot.
– Mi változott azóta, hogy önálló kerület lett Soroksár?
– Nagyon sok minden. Az utóbbi időszakban fejlesztettük és újítottuk fel közintézményeinket, sokat fordítottunk a csatornázásra is. Tíz éve még csak hét százalék volt a csatornázott területek aránya, ma már ötven.
– Mik a legfontosabb fejlesztési terveik?
– Folytatjuk a csatornázást, rendbe kívánjuk tenni a soroksári Duna-ágat. És keressük a lehetőséget, hogy végre nálunk is épülhessen egy sportcentrum.
Balzsay Károly (25), ökölvívó:Öt évvel ezelőtt költöztem Soroksárra a barátnőmhöz, a Hősök tere közelébe. Ez a kerület teljesen más, mint a belváros. Kevésbé zsúfolt, több a zöld. Élsportolóként szükségem van a nyugodt környezetre. Itt nem csak pihenni lehet, hanem edzeni is. Nagyon szeretek futni a Duna-parton.
Kuna Andrea (33), beszerzési asszisztens: Tizenöt éve élek a kerületben. Azóta sok minden megváltozott. A Hősök terét és környékét szépen felújították. Megszépültek a játszóterek is. Ezekkel csak az a gond, hogy a területükön nem építettek ki vízcsapot. A közlekedés is megfelelő. A belváros busszal és HÉV-vel is elérhető.
Kiss Andrea (25), kismama: Elsősorban a kerület központja fejlődött az elmúlt években. Kicserélték a burkolatokat, rendbehozták a parkokat. Egyes játszóterek köré kerítést építettek, így a gyerekek biztonságosabb körülmények között játszhatnak. Gyakran látogatunk el egy-egy rendezvényre a Molnár-szigetre.
– Miért jó Soroksáron élni?
– Budapesten belül van ugyan, mégis nyugodt, csendes, kisvárosias jellegű városrész. Szorosabbak itt az emberek közti kapcsolatok, mint a város más részein. Fontos a hagyományőrzés is.
– Tíz éve népszavazáson döntöttek arról, hogy elválnak Pesterzsébettől. Miért?
– Úgy éreztük, kerületünknek mindig kevesebb jut. Nem bántuk meg az önállóságot.
– Mi változott azóta, hogy önálló kerület lett Soroksár?
– Nagyon sok minden. Az utóbbi időszakban fejlesztettük és újítottuk fel közintézményeinket, sokat fordítottunk a csatornázásra is. Tíz éve még csak hét százalék volt a csatornázott területek aránya, ma már ötven.
– Mik a legfontosabb fejlesztési terveik?
– Folytatjuk a csatornázást, rendbe kívánjuk tenni a soroksári Duna-ágat. És keressük a lehetőséget, hogy végre nálunk is épülhessen egy sportcentrum. Geiger György (60), trombitaművész: Minden ideköt Soroksárra, bár nem itt, hanem Homokmé-gyen születtem. Szüleimmel a háború után költöztünk vissza a kerületbe. Jelenleg egy csöndes környéken élek, a feleségem tervezte házban. Itt visszakaptam szülőfalum nyugalmát, ami a koncertek közötti szünetekben igen fontos számomra.
Balzsay Károly (25), ökölvívó:Öt évvel ezelőtt költöztem Soroksárra a barátnőmhöz, a Hősök tere közelébe. Ez a kerület teljesen más, mint a belváros. Kevésbé zsúfolt, több a zöld. Élsportolóként szükségem van a nyugodt környezetre. Itt nem csak pihenni lehet, hanem edzeni is. Nagyon szeretek futni a Duna-parton.
Kuna Andrea (33), beszerzési asszisztens: Tizenöt éve élek a kerületben. Azóta sok minden megváltozott. A Hősök terét és környékét szépen felújították. Megszépültek a játszóterek is. Ezekkel csak az a gond, hogy a területükön nem építettek ki vízcsapot. A közlekedés is megfelelő. A belváros busszal és HÉV-vel is elérhető.
Kiss Andrea (25), kismama: Elsősorban a kerület központja fejlődött az elmúlt években. Kicserélték a burkolatokat, rendbehozták a parkokat. Egyes játszóterek köré kerítést építettek, így a gyerekek biztonságosabb körülmények között játszhatnak. Gyakran látogatunk el egy-egy rendezvényre a Molnár-szigetre. Dr. Nagy Gábor és leányai, Laura és Jázmin vidáman játszanak a barokk templom előtti téren -->