Hírek

2005.03.25. 00:00

Kövei és szőlői tették híressé

A huszonkettedik kerület területe már a bronzkorban is lakott volt. A rómaiak is megtelepedtek errefelé. Később a területre a hunok, még később az avarok költöztek, majd a nyolcszázas évek végén megjelentek eleink.

Kiss G. – Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="270"] A múltat idéző városháza előtt elterülő gondozott park a kismamák népszerű beszélgető- és pihenőhelye
[/caption]Az Árpád-korban a mai Budafok legjelentősebb települése a Háros-szigeten álló Csőt volt. Feltárása Gerevich László, a neves régész irányításával kezdődött 1940-ben. Az eltelt időben a szakemberek többször visszatértek ide, minek köszönhetően Csőt egyike lett legalaposabban kutatott középkori falvainknak.

Első okleveles említése 1222-ből való, de vélhetően már korábban is lakták. A tatárjárás alatt elpusztult, ám a leletek tanúsága szerint hamar újjáépült. A falucska a török érkezéséig egyházi tulajdonban volt. Az ugyancsak a szigeten álló premontrei kolostor 1264-ben szerezte meg Csőtöt. A falu a 15. század derekára szinte szó szerint elnéptelenedett, a lakosok szőlőit a budai polgárok szerezték meg.

Ezernégyszáznyolcvanban Mátyás király a területet és a kolostort
a budaszentlőrinci pálosoknak adta, akik hamarosan benépesítették. Az utcák szélessége 16-18 méter körül ingadozott. Jórészt háromszobás házai kőből épültek, középen konyhával. A lakásokat kályhával fűtötték. A települést a 16. század elején, a török háborúk során hagyták el lakosai.

Budafok a hódítók távozása után, a 17. század végén éledt újra. A területet Savoyai Jenő vásárolta meg. A herceg 1727-ben egy kastélyt építtetett, amely köré uradalmat szervezett. Savoyai más magyarországi birtokairól és külföldről hozatott szőlőművelő telepeseket Budafokra. A Promontor névre hallgató falu 1739-ben kapott önálló községi rangot.
A terület fejlődését jelentősen visszavetette az 1736-41 között dúló pestisjárvány. A megcsappant lakosságú és anyagilag tönkrement település Mária Terézia uralkodása alatt kezdett ismét új életet. Az 1750-es években Rajna-vidéki, trieri és mainzi német telepesek érkeztek ide, akik hatalmasra növelték a szőlőtermesztést. A kerület központjában álló templomot 1742-43 körül húzták föl. Az egyház többszöri átépítéssel nyerte el mai alakját.

A bort eredményező gyümölcs mellett a kőbányászat is jelentős volt Promontoron. A tizenhetedik-tizennyolcadik század fordulóján kezdett kiépülni a kerület alatt húzódó hatalmas pincerendszer. A faluban 1822-ben 384 ház állt. Egyébként a Budafokra máig jellemző szeszipar első írásos emléke 1716-ból való. A szőlőművelés nagyságára jellemző, hogy a 19. század közepén területének több mint hetven százalékán e növényt termesztették.

A szőlészetnek az 1880-as évek filoxérajárványa vetett véget. Ám a boripar megmaradt, sőt tovább fejlődött az 1882-ben alapított Törley pezsgőgyárral. A HÉV-vonal 1899-ben érte el a várost. Promontorból 1886-ban lett Budafok. Már 1909-ben felmerült a Budapesttel való egyesülés gondolata, ám erre végül még negyvenegy évig kellett várni. 

Névjegy: Bollók Istvánné (MSZP)

1960-ban született Budapesten. Több mint tíz évig óvodákban dolgozott, miközben oklevelet szerzett csecsemő- és gyermekgondozói szakon. Később önálló vállalkozóként egy élelmiszerboltot üzemeltetett. Időközben elvégezte a Jászberényi Tanítóképző Főiskola szociálpedagógiai szakát. Férje nyugdíjas, három gyermekével Budafokon él. Az MSZP-nek 1997 óta tagja.

– Miért, mi miatt jó Budafokon élni?

– Kerületünk különleges helyzetben van, hiszen sokan megtalálhatják azt a környezetet, ahol élni szeretnének. Ugyanúgy van lakótelepi és emeletes házas övezet, mint családi otthonos rész is Budafokon.

– Ebből az is következik, hogy nő a lakosság száma?

– Igen, szemben a fővárosi folyamatokkal, nálunk egyre többen laknak. Vonzó a zöldterületek magas aránya, de az is, hogy mára minden irányba kiépült a gyors közlekedést lehetővé tévő úthálózat is.

– Melyek a legégetőbb infrastrukturális hiányosságok?

– A csatornázottság, és ezzel összefüggésben a földutak számának csökkentése terén még van mit tennünk. Amint megépül a dél-budai főgyűjtő, az a kerületünkön is sokat segít majd.

– Mi a kerület jelenlegi legnagyobb fejlesztési terve?

– Bár nem a kerület, hanem az állam pénzéből, de végre elkezdődött a volt Metallochemia gyártelepen és a környező telkeken lévő veszélyes anyagok kitermelése. Most is egy egyeztetésre sietek, ahol a kivitelezők, az önkormányzat és a civilek képviselőivel beszéljük meg a munka következő lépéseit.

Vultur Cs.

Jandó Jenő (52) zongoraművész: - Tizenöt éve élek Rózsavölgyben. Szeretek itt lakni, a kerületnek igazi vidéki hangulata van. Kicsit talán szülővárosomra, Pécsre is emlékeztet. Sok a zöld és a dombos terület. A hely nyugalmat áraszt magából, így gyakran jólesik hazajönni a forgalmas belvárosból. Autóval húsz perc alatt beérek a Zeneakadémiára.

Szőke Zsófia Beatrix (23) szervező: - Budatétényben lakom, egy csendes és szép zöldövezetben. Tavasszal, ha tehetem, többször is ellátogatok a Rózsakertbe, ami egyszerűen gyönyörű. A Kastélymúzeumot is szívesen ajánlom mindenkinek. A kerület ellátottsága az elmúlt évek alatt sokat fejlődött. Most már itt is minden megkapható.

Kolonics György (32) kenus: - Harminc évig laktam Budafokon. Ott jártam iskolába, gimnáziumba, és ott kezdtem sportolni. Akkor még ebben a kerületben volt a Spartacus székhelye. A Duna környékbeli szakaszait úgy ismerem, mint a tenyeremet. Imádtunk kijárni a Háros-szigetre szalonnát sütni. Azóta a sziget környezete sokat változott.

Sipeki Dorotytya (17) tanuló: - Barátságosnak tartom a kerületet, amely távol van a zsúfolt belvárostól, ugyanakkor nincs olyan meszsze, mint Törökbálint. Budafokon lakom, ahol sok csendes utcácskát találni. Igaz, a környék egyre jobban beépül. Egyedül az éjszakai közlekedéssel vagyok elégedetlen. Az éjszakai busz félóránként jár.

– Miért, mi miatt jó Budafokon élni?

– Kerületünk különleges helyzetben van, hiszen sokan megtalálhatják azt a környezetet, ahol élni szeretnének. Ugyanúgy van lakótelepi és emeletes házas övezet, mint családi otthonos rész is Budafokon.

– Ebből az is következik, hogy nő a lakosság száma?

– Igen, szemben a fővárosi folyamatokkal, nálunk egyre többen laknak. Vonzó a zöldterületek magas aránya, de az is, hogy mára minden irányba kiépült a gyors közlekedést lehetővé tévő úthálózat is.

– Melyek a legégetőbb infrastrukturális hiányosságok?

– A csatornázottság, és ezzel összefüggésben a földutak számának csökkentése terén még van mit tennünk. Amint megépül a dél-budai főgyűjtő, az a kerületünkön is sokat segít majd.

– Mi a kerület jelenlegi legnagyobb fejlesztési terve?

– Bár nem a kerület, hanem az állam pénzéből, de végre elkezdődött a volt Metallochemia gyártelepen és a környező telkeken lévő veszélyes anyagok kitermelése. Most is egy egyeztetésre sietek, ahol a kivitelezők, az önkormányzat és a civilek képviselőivel beszéljük meg a munka következő lépéseit.

Vultur Cs. Jandó Jenő (52) zongoraművész: - Tizenöt éve élek Rózsavölgyben. Szeretek itt lakni, a kerületnek igazi vidéki hangulata van. Kicsit talán szülővárosomra, Pécsre is emlékeztet. Sok a zöld és a dombos terület. A hely nyugalmat áraszt magából, így gyakran jólesik hazajönni a forgalmas belvárosból. Autóval húsz perc alatt beérek a Zeneakadémiára.

Szőke Zsófia Beatrix (23) szervező: - Budatétényben lakom, egy csendes és szép zöldövezetben. Tavasszal, ha tehetem, többször is ellátogatok a Rózsakertbe, ami egyszerűen gyönyörű. A Kastélymúzeumot is szívesen ajánlom mindenkinek. A kerület ellátottsága az elmúlt évek alatt sokat fejlődött. Most már itt is minden megkapható.

Kolonics György (32) kenus: - Harminc évig laktam Budafokon. Ott jártam iskolába, gimnáziumba, és ott kezdtem sportolni. Akkor még ebben a kerületben volt a Spartacus székhelye. A Duna környékbeli szakaszait úgy ismerem, mint a tenyeremet. Imádtunk kijárni a Háros-szigetre szalonnát sütni. Azóta a sziget környezete sokat változott.

Sipeki Dorotytya (17) tanuló: - Barátságosnak tartom a kerületet, amely távol van a zsúfolt belvárostól, ugyanakkor nincs olyan meszsze, mint Törökbálint. Budafokon lakom, ahol sok csendes utcácskát találni. Igaz, a környék egyre jobban beépül. Egyedül az éjszakai közlekedéssel vagyok elégedetlen. Az éjszakai busz félóránként jár. A múltat idéző városháza előtt elterülő gondozott park a kismamák népszerű beszélgető- és pihenőhelye -->

Címkék#Kerület
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!