Hírek

2005.03.11. 07:09

Csoda vagy áltudomány?

Évezredek óta se szeri, se száma a megmagyarázhatatlan üneményeknek. A hívők és a kétkedők vitája örök, mivel kísérletileg bizonyíthatatlan tapasztalatokról van szó.

Tornai Szabolcs

Akár kanálhajlításról, gondolatátvitelről, lélekvándorlásról, távgyógyításról vagy csillagjóslásról van szó, az érintettek minden esetben mélyen megélt tapasztalataikra hivatkoznak. A sokszor hallható érvelés a következő: „Soha egy pillanatig sem hittem az ilyen dolgokban. De amikor egyszer megtapasztaltam a csodát, nyomban megértettem a szellemtudományok jelentőségét”.
A hívők és a kétkedők elbeszélnek egymás mellett, vitájuk eldönthetetlen, mivel nincs közös nevező. Ez a közös nevező a tudomány lehetne. De a csodás jelenségek alapfeltétele, hogy tudományosan megmagyarázhatat-
lanok legyenek. Sőt, a természettudományos törvényeknek ellentmondjanak. Ezt fejezi ki a para-normális kifejezés. Parafenomén az a kivételes képességű személy, aki meghazudtolja a tudományt. Ezzel az ördögi kör bezárul.
A 20. század egyik legnagyobb fizikusa, a Nobel-díjas Richard P. Feynman (1918–1988) sem adott hitelt a parajelenségeknek. Azt mondta: ha legalább százszor megismételnék azt az egy lélegzetelállító esetet, akkor lenne értelme foglalkozni vele.
A probléma akkor válik igazán súlyossá, ha a paraképességre kőkemény üzleti vállalkozás épül. Amióta világ a világ, hemzseg az emberi hiszékenységből busás hasznot húzó szélhámosoktól. Például a homeopátiás szerek forgalma a világ gyógyszerforgalmának 5–8 százalékát teszi ki. Annak ellenére, hogy a hasonszenvi gyógymód hatékonysága egyszer sem nyert tudományos bizonyítást.
A parafenomének sorozatos felsülései jóval kisebb figyelmet kapnak, mint csodás képességeik. Uri Gellert egyszer egy általa indított kártérítési tárgyaláson arra kérték, hogy kamerák előtt mutassa be kanálhajlító képességét. Nem volt rá hajlandó, helyette megmutatta Egely György örökmozgó-feltaláló igazoló nyilatkozatát. A bíróság nem fogadta el
az okiratot, és Uri Geller sok ezer dolláros bírságot volt kénytelen fizetni az alperesnek.
A tudomány megannyi csodálatos eszközzel könnyíti meg a mindennapi életet. A parajelenségek eddig semmiféle kézzelfogható eredménnyel nem jártak. Mégis általános a vád: a tudomány „varázstalanítja” a világot.

Rodolfó leleplezte az ujjal olvasó mutatványost

Nemrég jelent meg Beck Mihály (75) kémikus összefoglaló munkája Para-jelenségek és paratudományok címmel a Vince Kiadó gondozásában.

Az akadémikus harminc éve foglalkozik a csodás tünemények valamennyi válfajával. 1978-ban már közzé- tett egy könyvet a témában Tudomány és áltudomány címmel, méghozzá óriási sikerrel. Új könyvében tizenegy fejezeten át tárgyalja a parajelenségek teljes palettáját. Beck Mihály akkor határozta el, hogy a végére jár

a csodás tüneményeknek, amikor a hetvenes évek elején megvizsgált egy „ujjal látó” személyt. A mátészalkai férfi ötszáz forintért hajtotta végre mutatványát. Az elé kitett órákról bekötött szemmel megmondta, hogy mennyi időt mutatnak. Ám fáradságra hivatkozva másra nem volt hajlandó.

A kíváncsi Beck Mihály később kikérte Rodolfó, a híres bűvész véleményét is az ügyben. Megtudta tőle, hogy egyszerű bűvésztrükkről van szó, amelynek nemzetközi ára tíz és száznegyven márka között mozog. Azóta Beck Mihály figyelemmel kísér jóformán mindent, ami

a paratudományos világban történik. De hangsúlyozza: egyetlen bizonyító erejű esetről sem tud. Még sosem fordult elő, hogy

a csodás jelenséget kísérletileg

sikerült igazolni. A para-tudomány egyetlen területe vagy észlelése sem vált a tudomány részévé. Bár a tudós ennek elvi lehetőségét nem zárja ki.

Az akadémikus harminc éve foglalkozik a csodás tünemények valamennyi válfajával. 1978-ban már közzé- tett egy könyvet a témában Tudomány és áltudomány címmel, méghozzá óriási sikerrel. Új könyvében tizenegy fejezeten át tárgyalja a parajelenségek teljes palettáját. Beck Mihály akkor határozta el, hogy a végére jár

a csodás tüneményeknek, amikor a hetvenes évek elején megvizsgált egy „ujjal látó” személyt. A mátészalkai férfi ötszáz forintért hajtotta végre mutatványát. Az elé kitett órákról bekötött szemmel megmondta, hogy mennyi időt mutatnak. Ám fáradságra hivatkozva másra nem volt hajlandó.

A kíváncsi Beck Mihály később kikérte Rodolfó, a híres bűvész véleményét is az ügyben. Megtudta tőle, hogy egyszerű bűvésztrükkről van szó, amelynek nemzetközi ára tíz és száznegyven márka között mozog. Azóta Beck Mihály figyelemmel kísér jóformán mindent, ami

a paratudományos világban történik. De hangsúlyozza: egyetlen bizonyító erejű esetről sem tud. Még sosem fordult elő, hogy

a csodás jelenséget kísérletileg

sikerült igazolni. A para-tudomány egyetlen területe vagy észlelése sem vált a tudomány részévé. Bár a tudós ennek elvi lehetőségét nem zárja ki. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!