2005.01.05. 00:00
Radioaktív hulladékok
Sztálin idején urániumot bányásztak itt az első, 1949-ben kipróbált szovjet atombombához. Tádzsikisztánt ma környezeti katasztrófa fenyegeti.
A szabad ég alatt tárolt radioaktív anyagok több száz kilométerre szóródnak szét – állítja az összeurópai szervezet, az EBESZ
környezetvédelmi tanácsadója. Saulius Smalys szerint a szovjet korszakból csaknem ötvenmillió tonna radioaktív hulladék maradt az ország északi részén. Ha földrengések, vagy földcsuszamlások felerősödnek, a szennyeződés tovább terjedhet. Az uránbányászat technológiája olyan kezdetleges volt, hogy az uránium-bioxid nagy része a meddőhányókban maradt. Egyes bányák árterületen találhatók, így az esővel a szennyeződés bekerülhet a Szir-Darja folyóba.
Az elhagyott bányákban a radioaktivitás szintje több tízszeresen túllépi a megengedett értéket. A daganatos megbetegedések száma Tádzsikisztán északi részén 250 százalékkal magasabb, mint másutt. A lakosok gyakran a meddőhányókon talált sugárfertőzött kábeleket és fémdarabokat gyűjtik össze, hogy eladják azokat. A tádzsik tudományos akadémia igazgatóhelyettese több száz millió dollárra becsüli a fertőtlenítés várható költségeit.
szovjet atombombához. Tádzsikisztánt ma környezeti katasztrófa fenyegeti. Toronyi A. -->