2005.01.05. 05:05

Nyelvpótlék másoknak is

A közszolgálati reformon dolgozó kormányhivatalban most egy, a jelenleginél igazságosabb nyelvpótlék-fizetési rendszeren dolgoznak. A tervezet, amely 812 ezer köztisztviselőt és közalkalmazottat érint, még az idén az Országgyűlés elé kerül.

Bán Károly

A parlament ellenállásán decemberben elvérzett az a javaslat, hogy a köztisztviselőknek 2005-től ne járjon alanyi jogon a nyelvpótlék. A közigazgatásban minden második, durván 400 ezer ember beszél valamilyen idegen nyelvet, ám nyelvpótlékot csak azok kaphatnak, akiknek nyelvvizsgájuk is van. Igaz, itt is vannak egyenlők, meg egyenlőbbek – állítja Vadász János kormánymegbízott. Köztisztviselők esetében alapfokú nyelvvizsga esetén is alanyi jogon jár mindenki számára a nyelvpótlék, közalkalmazottnál viszont csak középfokú nyelvvizsgánál, s maga a nyelvpótlék is csak a fele a köztisztviselőének. Igazságtalan az is, hogy minden közigazgatásban dolgozó számára jár a nyelvpótlék, a gyakorlatban azonban nem kapják meg.

A helyzet ellentmondásait jól mutatja, hogy a köz- és felsőoktatásban dolgozók például kapnak, az egészségügyben, a szociális és kulturális területen dolgozók viszont nem részesülnek ebből a juttatásból. Legfeljebb csak akkor, ha saját intézményük ki tudja gazdálkodni a nyelvpótlék fedezetét. A kormányhivatalban most elkészült új közszolgálati bérrendszer tervezete elismeri a nyelvtudást, igaz, csak a munkakör betöltéséhez használtat – tudtuk meg Vadász Jánostól. A törvénytervezet részletesen felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekben figyelembe kell venni a nyelvtudást. A mértékeket illetően sem lesz különbség köztisztviselők és közalkalmazottak között. A változás a 109 ezer köztisztviselő közül keveseket kedvezőtlenül, a csaknem 600 ezer közalkalmazott közül sokakat kedvezően fog érinteni.

A versenyágazatban nem használják

A versenyágazatban a nyelvpótlék intézménye alig-alig működik – tudtuk meg Pallagi Erikától, a Telkes Tanácsadó Rt. tanácsadójától. A munkáltatók sokszor a felvételi beszélgetéseken nem is kérnek papírt a nyelvvizsgáról, inkább a gyakorlatban győződnek meg a jelentkező tudásáról. A Munka törvénykönyve a kollektív szerződés révén lehetővé teszi, hogy a munkáltató a dolgozónak nyelvpótlékot fizessen, ám a munkaadók idegenkednek ettől.