Hírek

2005.01.22. 07:28

Morricone, a siker kovácsa

Ennio Morricone a Sorstalanság című filmhez komponált zenéje megjelent CD-n. Az utómunkálatok még folynak, de a kétórás mozit néhány napon belül bemutatják.

Szilágyi Ágnes

[caption id="" align="alignleft" width="191"] A Magyar Rádióban a Mester reggeltől estig vezényelte a Sorstalanság filmzenéjét játszó nagy zenekart.
[/caption]A lemezről csodaszép muzsikát hallunk. Bár a filmből eddig csak húsz perc volt látható, abból is érezni, a Mester a himnusszerű dallomokkal nem akarta túlszárnyalni a történetet. Nem telepedett rá a képi alkotásra.

Az elmúlt év őszén a Magyar Rádió 6-os stúdiójából csodálatos zene áradt ki a folyosóra. Ennio Morricone vezényelte a rádiózenekart, a Sorstalanság zenéjét rögzítették. A Mester előtt a monitoron a film képsorai futottak. Halk, békés zene hallatszott. Csíkos ruhás munkaszolgálatosokat láttunk. S abban a másodpercben a muzsika felerősődött, fájdalmat érzékeltetett. A Mester muzsikája és a film képei szöveg nélkül is mindent elmondanak. Morricone hirtelen leintette karmesteri pálcájával a zenekart, átsétált a vezérlőbe. Ott ült Koltay Lajos, a rendező. – Nem rövid a vége? – kérdezte tolmács segítségével Morricone Koltaytól. A rendező elmondta, melyik apró motívumot szeretné kivenni. A Mester pedig alázattal eleget tett Koltay kérésének. Ennio Morricone és Koltay Lajos nem a Sorstalanság kapcsán találkozott először.

Koltay elmondta: miközben mesélt a filmről, azt a pillanatot várta, hogy a Mester felpattan, a zongorához ül, és játszik néhány dallamot. Morricone közölte, addig nem komponál, amíg nem látott a filmből képeket. A római nyárban a lakásban negyvenfokos hőség volt, de a Mester nem kapcsolta be a légkondicionálót. Teljes csöndet akart. – Morricone végül mégis felállt – emlékszik vissza Koltay. – Kulccsal kinyitotta kottákkal teli szobáját, a „szentélyt”, és lejátszott egy témát a zongorán.

A Sorstalanság című filmzenéjében nagy szerepet kapott a cimbalom, és pánsíp is megszólal. Morricone a filmképekhez készítette el a zenét. Ezzel szemben Sergio Leone, a világhírű rendező arra kérte a Mestert, írjon zenét, és Leone csak utána forgatta le moziját. Ennio Morriconét eddig ötször jelölték Oscarra, de még nem kapta meg az aranyszobrocskát. Talán majd a Sorstalanságért igen, mert a mű Oscar-gyanús.

A római születésű zeneszerző spagettiwesternekhez írt muzsikáival lett híres

Ennio Morricone

Róma, 1928. november 10.

1963–1980: westernekhez írt zenét

2004-ig: 500 filmzene

főbb művei:

1968: Volt egyszer egy vadnyugat,

1974: Mussolini végnapjai,

1978: Őrült nők ketrece,

1981: A profi,

1984: Volt egyszer egy Amerika,

1987: Aki legyőzte Al Caponét,

1988: Cinema Paradiso,

1990: Hamlet

1994: Puszta formalitás,

1997: Lolita,

2000: Malena

2002: Perlasca,

2003: Kill Bill

Szilágyi Ágnes -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!