Miért kellene közpénzből nyelvpótlékot fizetni?

A közszolgálati reformon dolgozók azon törik a fejüket, hogy a jelenleginél igazságosabb nyelvpótlék-fizetési rendszert alkossanak. Ma szinte mindenkinek jár pótlék, aki nyelvvizsgapapírral rendelkezik. Nem igazán értem ugyan, miért kell pótlékot fizetni annak, aki a köz szolgálatában áll. Hiszen ha szükséges a munkaköréhez, akkor nyilván alkalmazási feltétel a nyelvtudás. Így írják meg a szerződést, így veszik fel az illetőt dolgozni, s ezért kapja tisztességes vagy kevésbé tisztességes fizetését. Ez a magyarázata annak, hogy például az iskolai nyelvtanárok nem kapnak különpótlékot.
Magyarország 2004-től az Európai Unió tagja. A csatlakozás nem egy dátum, hanem egy folyamat része. Az ország nemcsak az életszínvonal, a gazdaság, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás területén akar közelíteni a Lajtán túli világhoz, hanem a közigazgatás hatékonysága vonatkozásában is. A felzárkózás részben alkalmazkodás is. Az alkalmazkodás egyik területe pedig a kellő nyelvtudás. Ez a kor követelménye, s nem valami különleges képesség, amelyet az állampolgárok adóiból – szinte jutalompénz formájában – díjaznunk kellene.
Az európai piacon tevékenykedő hazai cégek többségénél nem fizetnek nyelvpótlékot. Ott természetes, hogy jószerével a portás is nyelveket beszél. Úgy tűnik, a magyar közigazgatás még nem ért Európába. Vigasztaló, hogy oda tart.