Körjárat a szépülő Angyalföldön

[caption id="" align="alignleft" width="300"] A Vígszínház 1896-ban épült. Első előadásán Jókai Mór Barlangok című darabját vitték színre.
[/caption]Angyalföld első lakói kelták voltak. Őket követték a rómaiak, akik a Duna bal partján apró települést, egy hídfőállást és egy kisebb erődöt alakítottak ki.

A terület az Árpád-házi királyok alatt először a szigeti domonkos apácák, majd az esztergomi érsek birtoka lett. Előbbiek hosszú évszázadokon át pereskedtek és tiltakoztak a Vizafogónak nevezett városrészben lakó polgárok tevékenysége ellen. Ötletes eleink ugyanis a szent életű hölgyek engedélye nélkül halászgattak az itteni tavakban.

A legkeresettebb mélylakó a viza volt. A nagy testű, elsőrendű húsú halakat az itt fakadó hőforrások csábították ide ikrázni a Fekete-tengerből . A ma már csak nevében kék folyamban 1908-ban fogták az utolsó példányt.

A szálkamentes vizát amúgy Mátyás is igen kedvelte. A budavári ásatásokon állítólag kosárszám találták meg csontjaikat.
A középkorban Angyalföld területén Újbécs, Szentlászló, Lepsi és Jenő települések álltak. E helyneveket még a 18. század elején is ismerték. Ez akár kisebb csodának is tekinthető, hisz a török korban elhamvadt falvaink többségének neve az újonnan betelepültek előtt ismeretlen maradt.

A török idők alatt e települések maradéktalanul elpusztultak.
Az élet az 1700-as évek elején tért vissza a mai Angyalföldre.
A pesti polgárok zöldségeskertjei, gyümölcsösei, szántói terültek el erre, s a halászok is újra tanyát vertek a Vizafogó mellett. Egy 1810-es térkép tanúsága szerint a mai Jászai Mari tér környéke szolgált kikötőként a Dunán járó hajóknak. Ugyanezen a földabroszon, a Nyulak-szigetén állt zárda romjai is felfedezhetők.

Ezerhétszázhetvenegyben a gyakorta pusztító járványok megelőzésére Pest szabad királyi város tanácsa vámsorompókat állíttatott a főbb utakra.
Itt az érkező utasokat kifaggatták, merről érkeztek, s ha úgy hozta a sor, alaposan körbe is füstölték. A fentebb említett térképről kitűnik, a bakterház valahol a mai északi vasúti hídnál állhatott. Angyalföld és az Újlipótváros fejlődése az 1844-ben elkezdett, majd két esztendő múlva átadott Pest–Vác vasútnak köszönhető. Első állandó otthonai is ekkor épültek. E házakat az osztrák–magyar vasúttársaság telkein, a mai Lehel és Váci út mentén húzták föl. A 19. század derekán alakult ki a kerületre oly jellemző ipari arculat.

A mai Szent István körút mentén állt az Árpád és az Unió Gőzmalom, a Király Serfőzde, míg beljebb a Victoria, Erzsébet és Pannonia Gőzmalom telepei terpeszkedtek. A Lehel tér közelében az Első Magyar Gépgyár kéményeiből szállt a füst.

Az 1880-as években még több üzem települt ide. Így a Gyufagyár, a Magyar Acélárugyár, a Csavargyár és az Elzett Vasárugyár.
A Margit hidat 1876-ban adták át, míg az Árpádról elnevezett átkelőre 1948-ig kellett várni.

Az északi vasúti hídra 1896. november 3-án gördült az első vonat.
Magát a XIII. kerületet 1938. június elsején hozták létre a IV. és a VI. kerületből. Horthy Miklós kormányzó feleségéről Magdolnavárosnak nevezték el.

A politikai főiskola iparpolitika szakán diplomázott 1985-ben. Külkereskedelmi és idegen-forgalmi diplomát is szerzett. 1989-től az MSZP kerületi szervezője, 1994 óta polgármester, 2002-től országgyűlési képviselő.

Mi a kerület legnagyobb gondja?

– A köztisztaságnak három felelőse lehet. A magántulajdonos, a Főkefe és az önkormányzat. Mégis minden panasz hozzánk fut be.

Ez a XIII. kerület legnagyobb baja?

– Nem. Budáról az Árpád hídon naponta százhúszezer jármű jön át a kerületbe. Nagyon kellene már az aquincumi közúti híd.

Ön szerint jó itt a „városi hangulat”?

– Ezerkétszáz kerületi lakost kérdeztek meg arról, hogy ha lakást cserélnének, a kerületben maradnának-e. Nyolcvanhat százalékuk igennel válaszolt.

A kerületet tőkevonzónak nevezi. Ide adóznak a bankok?

– Évi 1,5 milliárd építményadót fizetnek sok más nagy céggel együtt. 2006-ig tízezer lakás épül meg.

(Izing A.)

Farkasházy Tivadar (59) újságíró:

– Szinte minden utcát ismerek az Újlipótvárosban. Összesen nyolcszor költöztünk új lakásba a kerületen belül. Itt jártam iskolába, itt nőttem fel. Gyermekeim és szüleim is ebben a kerületben laknak. Szeretünk itt élni, a Duna miatt a levegő is tisztább. Igaz, az utcák itt is szemetesek.

Gálvölgyi János (56) színész:

– A Vágó utcában töltöttem az egész gyermekkoromat. Akkoriban még az ablakunkból is lehetett látni a Dunát. Ma a Kárpát utcai lakótelep takarja el a kilátást. Kevesen emlékeznek rá, de még egy kisvasút is robogott a part közelében. Megtisztelő, hogy a kerület díszpolgára lehetek.

Korai Katalin (40) vállalkozó:

– Szépen fejlődik a kerület. A Szent István parkot gyönyörűen rendbe hozták a közelmúltban. Szívesen sétálunk arra édesanyámmal, aki a Fiastyúk utcában lakik. Az önkormányzat Béke téri épülete is nagyon szép lett. Jó lenne, ha ehhez hasonlóan még több épületet újíttatnának fel.

Milovits László (42) kereskedő:

– Örömteli, hogy a járdasarkokat az utcák többségében átalakították. Az alacsony feljárókon a kismamák a babakocsikkal és a mozgássérültek is könnyebben közlekednek. Sajnos a rengeteg autótól lehetetlen megállni. Sokszor csak a rakparton lehet parkolni, de ott legalább nem kell fizetni.