2005.01.26. 00:00
Költségtérítéses csapdák
Az oktatási tárca törvénymódosítást kezdeményez, mert az egyetemeken, főiskolákon költségtérítéssel tanulók tandíja sok területen kevesebb, mint a képzések valódi költsége. A tervezett módosítás meghatározná a minimális tandíjat egy-egy szakterületen. A változás a most felvételizőket még nem érinti.
Az egyik televízió híre, miszerint az állam nem ad támogatást
a költségtérítéses formában tanulók képzésére, több intézményben pánikhangulatot váltott ki. Eszerint ugyanis jelenleg átlagosan 100–120 ezer forintba kerül egy félév, s a hír arról szólt, hogy ez 500–600 ezer forintra is emelkedhet. A pánik érthető, hiszen a felvételi jelentkezéseket február 15-ig kell eljuttatni az oktatási intézményekbe, s egy leendő hallgatónak egyáltalán nem mindegy, mennyit is kell fizetnie egy fél évre.
A most felvételizőket a készülő törvénymódosítás nem érinti, nekik annyit kell fizetniük, amennyit a tanintézmény a felvételi tájékoztatóban közreadott – közölték lapunkkal az oktatási tárca sajtóosztályán.
A költségtérítéses képzést az állam eddig sem támogatta, tehát innen elvonni sem tud semmit – mondta lapunknak Dr. Joó Ferenc, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Az állam azonban a felsőoktatási törvényben elő akarja írni egy-egy szakon a költségtérítés minimumát. Egy informatikus után, aki nappali tagozaton tanul, az állam 380 ezer forint támogatást fizet egy tanévre. Ha a hallgató ezen a szakon levelező tagozatra jár, akkor ennek felét, vagyis 190 ezer forintot ad a költségvetés, de nem a képzésre, hanem az intézmény fenntartására nyújtja. A Debreceni Egyetem a költségtérítéses formában tanuló informatikus hallgatótól 120 ezer forint tandíjat kér egy félévre. A kérdés tehát az, hogy amikor a törvény a minimális költségtérítést előírja, akkor a nappali tagozatos vagy a levelező tagozatos ellátmányból indul-e ki A példánál maradva az előbbi esetben ugyanis 380 ezer, míg az utóbbinál csak 190 ezer forint lenne a minimális tandíj. Az oktatási tárca csak a fizetendő minimumot kívánja meghatározni. Ez azt is jelenti, hogy a felső határt az intézmények szabhatják meg.
Az állam nem vonulhat ki a pénzes oktatásból
Az állam hosszabb távon sem vonulhat ki a felsőoktatásból – mondta Kiss Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Minden másodig hallgató fizet azért, hogy tanulhasson. Ha az arányuk tovább nő, ezzel gyakorlatilag a szegény szülők gyermekeit fosztjuk meg a diplomaszerzés lehetőségétől. Ha a költségtérítéses forma kerekedne felül, ezzel az állam a munkaerőpiacra gyakorolt befolyását is gyengítené. Hiszen az ellenőrzést csak az államilag fizetett szakoknál tudja fenntartani. A költségtérítéses formánál is szükséges a támogatás.
a most felvételizőket még nem érinti. Bán Károly -->