2005.01.07. 05:07
Határérték felett a zajszint
A spanyol és a bolgár főváros után Budapest a földrész legzajosabb városa. Madrid és Szófia azonban csak orrhosszal vezet. A nemzetközi öszszevetések szerint a Rákóczi út a világ egyik leghangosabb pontja.
[caption id="" align="aligncenter" width="320"] A Rákóczi út nevét nem csak Európában, de a világon is ismerik. Sajnos csak a zajszakértők, hiszen feketelistán szerepel a nagy forgalom miatt.
[/caption]Ma több mint harmincszor akkora zajnak vagyunk kitéve, mint a húszas-harmincas évek Budapestjén. A mérések szerint minden második budapesti egészségre ártalmas helyen él.
Az egészségügyi határérték 65 decibel. A legterheltebb területeken élőknek jelenleg a 92 százalékát éri ennél nagyobb éjszakai zajterhelés. Kutatók szerint ez nem csak halláskárosodást és stresszt, de akár keringési zavarokat is okozhat. A városi zaj fő okozója a közlekedés, az ipari tevékenység, de ide sorolható a különböző rendezvények okozta hangerő is.
A zajt tekintve a halkabb városrészek közé tartozik a külső Szilágyi út Újpesten és a XIII. kerületi Kárpát utca dunai oldala. Az emberi fülnek igen zavaró azonban a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasor, illetve a Podmaniczky utca terézvárosi szakasza. Előbbi helyen nappal 74, éjjel 69 decibelt mértek, utóbbi szakaszon nappal 73-as, éjjel 67-es értéket mutatott a készülék.
Az utak melletti épületekben élők zajárnyékoló falakkal, illetve a nyílászárók megerősítésével védekezhetnek. Az európai szabályozások már több helyütt előírják, hogy a zajvédelem költsége az út avagy az épület kivitelezőjét terhelje. A jog szerint a csendháborítás birtokháborításnak felel meg.
Sőt, ez a kellemetlen szagokra is vonatkozik. Ha tehát valaki ilyen módon zavarja otthoni nyugalmunkat, felléphetünk ellene. A rendőrségen az igazgatásrendészet, az önkormányzatoknál a környezetvédelmi osztály foglalkozik a panaszokkal.
Új szabályozási terv
Az Európai Unió népességének egyharmada él zajban. Az Európai Bizottság 2002-ben ezért léptette hatályba új irányelvét. Ez a zaj mérésére, kezelésére és a zajra érzékenyebb területekre (kórházak, iskolák környékére) vonatkozik. Az irányelv célja ma már a zaj elkerülése, megelőzése, csökkentése. A bizottságnak 2006-ra kell elkészülnie szabályozási tervezetével.
Mennyi egy decibel?
A decibel (dB) azt méri, mekkora rezgést keltenek a hanghullámok a levegőben. Az emberi fül 0 dB felett érzékelia hangot, 130 dB már fájdalmat okoz. Egy szabadtéri hangverseny átlagosan 115 decibellel szólal meg. Egy esti kávéházban hozzávetőleg 80 dB ez az érték, ami megegyezik a fülhallgatók erősségével.
Egy multiplex moziban átlagosan 85 dB a hangerősség.
Ha azonban ennek az erősségnek hosszan vagyunk kitéve, halláskárosodás léphet fel.
A legzajosabb európai városok
1. Madrid
2. Szófia
3. Budapest
4. London
5. Párizs
Agusztin Tamás (34) elsősorban a levegő miatt költözött ki Fótra Ferenc körúti lakásából. Örül azonban annak, hogy új lakóhelyével egyben csöndet és nyugalmat is vásárolt. Jelenleg is a fővárosban dolgozik, de nem tervezi, hogy visszaköltözik. Még a napi utazást is megéri, mondta.
Barta Brigitta (42) tíz éve költözött vidékre, Dunakeszire óbudai otthonából. Ő kimondottan a zaj, a füstköd és a forgalom miatt választott új lakóhelyet. Budapest egyik legforgalmasabb aluljárójában dolgozik eladóként. Mint mondja, odafent akkora a zaj, hogy már a telefont sem lehet használni.
Szilágyi Ferenc (47) a VII. kerületi Alsóerdő sor egyik XIX. században épített házában lakik. Elmondása szerint nincs oka panaszra. A ház, csakúgy, mint a környék, csöndes. Az ott élők nyugalmát nem zavarja sem közlekedés, sem ipari tevékenység. Sőt, házibulik sem idegesítik az ott lakókat.
Farkas Gergely (18) Piliscsabáról érkezett a fővárosba. Az elsőéves egyetemi hallgató ősszel költözött a Tömő utcai Balassi Kollégiumba. A VIII. kerületi diákszálló, hacsak lakói nem tartanak bulit, csendesnek mondható. Igaz, mondja, Pest megyei, kertvárosi otthonuk sokkal nyugalmasabb.