2005.01.19. 00:00
Hasznot termeltek az elmúlt esztendők
Csaknem két és fél millió magán-nyugdíjpénztári tag kíséri évről évre figyelemmel, hogy mennyit fialnak befizetései. Van-e okuk aggodalomra? Az elmúlt hat év alapján nincs.
[caption id="" align="alignleft" width="200"] Elégedettek lehettek a magánnyugdíjpénztárak tagjai
[/caption]Előfordulhat rossz év a pénztárak életében, ám egy esztendőből sohasem szabad kiindulni, hisz a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés. Értékállóságát, gyarapítását törvények védik. Ezért van az, hogy befizetéseik nagy részét állampapírokba, s csak kis részét fektetik például tőzsdei részvényekbe.
S ami lényeges, ez a pénz hozamostól a mienk marad örökre. Magunknak spórolunk, sőt ez a megtakarítás örököseinknek is jár. Jellemző példa, hogy hatévnyi magán-nyugdíjpénztári megtakarítás csaknem annyit hozhat idősebb korban, mint negyvenévnyi állami nyugdíj.
Azok az összehasonlítások, amelyek a bankbetétek hozamaihoz viszonyítják a magánnyugdíjpénztárba befizetett tagdíjak hozamait, sántítanak – véli Sipos József, az Allianz Hungária kommunikációs igazgatója. 2004-ben a hozamok lényegesen magasabbak lesznek, mint a pénzromlás mértéke volt. A 18 magánnyugdíjpénztárnál a legmagasabb bruttó hozam 22, a legalacsonyabb 15 százalék körül alakult. Ebből még le kell vonni a pénztárak működésének és a vagyon kezelésének költségeit, ezután derül ki, hogy mennyit hozott a konyhára saját tagdíjbefizetésünk. Illetve korábbi befizetéseink is, hisz azok természetesen ott vannak a számlánkon.
A teljes pénztári vagyon 2004. végén 739,5 milliárd forint volt, s csaknem 20 milliárdot ért el a pénztári tagok teljes hozama.
Lényegesen jobb évet zártak 2004-ben
A magánnyugdíjpénztárak 2004. évi nettó hozamai magasabbak lesznek a tavalyinál, ez derül ki a negyedéves előzetes jelentések adataiból – mondta a reggelnek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivője. Igaz, végleges adatokat csak május körül szolgáltatnak a magánnyugdíjpénztárak. 2003-ban az átlagos hozam csupán 2,68 százalék volt, ami azzal magyarázható, hogy a pénztárak befektetéseik többségét – négyötödét – állampapírokban tartják, s abban az esztendőben a jegybanki alapkamat drámai mértékű emelkedése miatt az állampapírok csak csekély hozamot tudtak elkönyvelni.