Elmarad az olajos kézfogás

Az orosz olajmezőket a mediterrán térséggel összekötő rendszert eredetileg 2003-ban kellett volna üzembe helyezni. A terv azonban a kezdetektől fogva környezetvédelmi aggályokat ébresztett és éles vitákat váltott ki. Környezetvédelmi hatástanulmányok megállapításai alapján a horvát kormány hajlik arra, hogy jelenlegi formájában ne fogadja el a tervet – közölte Branko Bacic közlekedési és tengerügyi államtitkár.
Oroszország szorgalmazza az összeköttetés megvalósítását.

A Magyarországon, Százhalombattán találkozó Druzsba és Adria vezeték összekötésének tervét 2002-ben Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország és Horvátország írta alá. A Barátság olajvezeték Közép-Európába juttat orosz nyersolajat, az Adria vezeték Omisalj horvát kikötőtől indul.

A Kaszpi-tengeri olajkutak tartalmának jelentős része csővezetékeken jut el a Fekete-tengerig, majd onnan szupertankerek szállítják az olajat az Egyesült Államokba. A tankerek azonban a visszaúton tengervizet is szállítanak. A fenéksúlyként szivattyúzott vízbe olyan medúzaféle is kerül, amelynek nincs természetes ellensége a Fekete-tengeren. Ez a rendkívül agresszív medúzafaj hihetetlen gyorsasággal terjedt el a Fekete-tengeren, felfalva minden élőlény lárváját és ikráját.

A Barátság és az Adria összekötése miatt veszélybe kerülhet az Adriai-tenger tisztasága, s hasonló veszélynek van kitéve a Balti-tenger is. Ott a Chevron Texaco akar egy Lengyelországon áthaladó kőolajvezetéket kiépíteni, amely eljuttatja a Kaszpi-tengeri kőolajat.

Gyulay Zoltán -->