Hírek

2005.01.04. 00:00

Attila sírját keresik a magyarok

Attila hun nagy király sírjának helyét keresi több magyarországi település. Sőt Tápiószentmártonban már azt tervezik: felépítik az uralkodó fapalotáját.

Patay Gábor

Zsadány, Érd és Tápiószentmárton is Attiláért küzd, legalábbis mindhárom településen azt vallják a helyiek, hogy náluk temették el a legendás hírű hun királyt.

A Békés megyei Zsadány polgármestere, Dudás Árpád megdönthetetlennek látszó bizonyítékokkal rendelkezik. Eszerint a sírhely a Zsadány községhez tartozó Fancsika és a szomszéd megyei Komádi település között található. A falu első emberének egyik bizonyítéka, hogy az említett területen hét olyan domborulat van, amely eddig kunhalomként volt ismert. Ám ezek tulajdonképpen hunhalmok. Dudás úgy véli, a halmok közelében, a földben van Attila sírja. Meggyőződéssel állítja: nem a Tisza, hanem a Sebes-Körös medre adott végső nyughelyet a hunok nagy királyának. Azonban lehet, hogy Dudás is téved, ugyanis a gótok történetírója, Jordanes hagyta ránk a temetésről szóló hitelesnek tekinthető leírást. Abban egy sor nem szól arról, hogy Attilát folyóba temették volna. Ő csak a hármas koporsót említi, pedig bizonyára írt volna róla, ha a kor szokásaitól eltérő temetkezési módról hall.

A polgármester lelkesedését egy kicsit lehűthette viszont az, hogy az általa megkeresett intézetek egyike sem ujjongott a felfedezés hallatán. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma arra hívta fel a polgármester figyelmét, hogy a kunhalmok régészeti védettség mellett természetvédelem alatt is állnak. A Magyar Nemzeti Múzeumtól Reiz-Kató Gábor főigazgató-helyettes azt közölte: nem lehet közelebbről meghatározni az egykori hun fejedelmi központ, illetve Attila temetkezési helyét. Erre ugyanis sem a történelmi kutatások, sem a régészeti módszertan nem ad elegendő támpontot. A korszak neves szakértője, Bóna István szerint a kutatandó térség legalább 20 ezer négyzetkilométer. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Bálint Csanád válaszolt a zsadányi polgármester levelére. Az ő édesapja egykor azt próbálta bizonygatni, hogy Attila sírja Szeged közelében van.

Egy tápiószentmártoni vállalkozó, Kocsi János is azt állítja, hogy náluk van Attila sírja. Ő is, mint Dudás, az ókori szónok, Priszkosz írására hivatkozik. Ő azt olvasta ki a szövegből, hogy nem máshol, mint a tápiószentmártoni Attila-domb alatt fekszik a sír, és a dombon állt az egykori hun uralkodó palotája. Kocsi fel is építené a királyi palotát. Az építkezés 2006 második felében kezdődhet, a beruházás költsége 1,2–1,5 milliárd forint. A helyi Attila Alapítvány főtitkára, Tóth János szerint ugyanis „Isten ostora” fából és kőből épült palotája a mai Tápiószentmárton területén állt. Mint mondta, „ez adta az ötletet, hogy képzeletbeli mását itt felépítve egyedülálló idegenforgalmi és kulturális értékkel gazdagítsuk a települést, ami meghozná a fellendülést az egész vidéknek”. Világos beszéd, a Kincsem Lovasparknál lévő domb mellett Attila lesz a fő turistacsalogató attrakció. Ezt a halmot mágneses kisugárzásának köszönhetően mozgásszervi panaszok gyógyhelyeként tartják ma számon. Érden ezzel szemben úgy tudják a helyiek, hogy a város és a Százhalombatta közötti területen kell Attila sírját keresni.

Priszkosz útvonala alapján számolták ki, hogy Zsadányban volt a központ

Dudás Árpád legfőbb bizonyítéka a szónok Priszkosz kelet-római követ Attila fővárosba való utazásának leírása. A polgármester magyarázata szerint Priszkoszék Konstantinápolyból indultak és 13 nap alatt tették meg a Szófiáig vezető 500 kilométeres utat, ami napi 38 kilométer átlagos haladást jelent. Innen újabb öt napig haladtak Nis városáig. A település 190 kilométerre van Szófiától, így ismét napi 38 kilométer a haladási idő. Nisből a Dunához mentek. Innen újabb 5 napot haladtak, amikor megérkeztek Buda özvegyének falujáig. Ez a falu Dombegyház és környéke lehetett, ami 190 kilométerre helyezkedik el a Dunától. Innen pedig már csak kétnapnyi járásra volt Attila palotája. Egy újabb napig utaztak, amikor Gyulánál pihenhettek meg. A város 38 kilométerre található Dombegyháztól, majd újabb 38 kilométert haladva érkezhettek Zsadányba, a palotához.

Móra cáfolta a folyóba temetést

A témával kapcsolatos kutatásait Móra Ferenc is összegyűjtötte és leírta az Utazás a föld alatti Magyarországon című könyvében. Móra kiderítette, hogy Ipolyi Arnold, a 19. század utolsó polihisztora volt az, aki 1854-ben megjelent Magyar Mythológia című munkájában írt először arról, hogy Attilát a Tiszába temették volna. A hiedelem gyorsan népszerűvé vált. Arany János és Jókai Mór munkássága révén terjedt el a köztudatban, míg az i-re a pontot Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című művében tette fel. Abban már szerepel a hármas koporsó és a folyóba temettetés mondája.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!