2004.12.18. 07:08
Ródlizás versenyszerűen
De gondoljunk a felnőttekre is. Van-e olyan, aki 120-szal hasít egy jégcsatornában?
Az első kérdésre nem nehéz válaszolni: hogyne volna, minden kölyök ezt csinálja, jó esetben decembertől februárig. A második kérdés már fogósabb: nem sokan lehetnek, szól a bizonytalan válasz. Tényleg alig akad olyan az országban, aki komolyan igyekszik művelni a szánkósport névre hallgató vérfagyasztó műfajt. A hölgyek és urak tudniillik egy üveggyapot teknőn fekve 120-130 kilométeres sebességgel száguldanak a bobversenyekről ismert jégcsatornában. Védelmüket csak a ruhájuk és a sisakjuk jelenti. Elhihetik, nagyokat lehet esni.
A téli száguldás első jegyzett versenyét a Varázshegy lábánál, a svájci Davos mellett rendezték, 1883-ban, és egy ausztrál diák nyert, megelőzve a helyi postást. A nemzetközi szövetség idősebb, mint gondolnánk, 1913-ban alapították az osztrákok, németek és svájciak. Azóta is ez a sportág „hivatalos nyelve”, hiszen fenti nemzetek képviselik az abszolút élvonalat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1954-ben ugyan felvette soraiba a szánkósportot, a bemutatkozásra viszont csak 1964-ben, Innsbruckban került sor.
A sportág egyeduralkodói a németek, és a németes nevű (dél-tiroli) olaszok. 1980 óta rajtuk kívül eddig csak egy-egy orosz és osztrák hölgynek sikerült felcsúsznia a dobogó legfelső fokára.
Hegyi Áron -->