Hírek

2004.12.18. 00:00

Négyezer beteg gyermek közül ezerháromszázat megmenthetnének

A gének ismeretében meg lehet mondani, ki lesz zseniális költő, zenész, matematikus vagy képzőművész. Ez a hobbim. Egyszer, ha lesz időm, szeretném megfejteni, mitől lesz valaki géniusz.

Mohácsi Edit

Nem szeretnék a Czeizel-ügyről beszélni. Azért írtam meg a könyvem, hogy abban mindent elmondjak. Beszéljünk inkább az új kötetemről – kezdi a világhírű magyar genetikus.
– Önt felmentették, de pénzbüntetést kapott a béranyaperben. Pontosan miért?
– Nekem a pénzbüntetés is nagyon fáj. A bíróság szerint elkövettem egy hibát: az Országos Közegészségügyi Intézet vezetőjeként nem tudtam, hogy a hátam mögött két munkatársam segített gyermekeket örökbe adni külföldre. Gáti Mariann, a jogerősen is elítélt fővádlott közreműködésével három egyesült államokbeli örökbefogadást csináltunk végig, törvényesen. Gáti azonban törvénytelenül is szervezett örökbeadást. Ezt amerikai nyomozók kiderítették, és a házkutatáskor megtalálták a három törvényes üggyel kapcsolatos levelezésünket. Az FBI megkereste a magyar rendőröket, akik azt hitték, velem nagy halat fogtak. Na, ez került hét keserves évembe.
– Miért hurcolták meg?
– Hibáztam, amikor genetikusként azzal foglalkoztam, hogy meddő házaspárok gyerekhez jussanak, ne legyen annyi abortusz, gyilkosság. Magyarországon harminc csecsemő megölésére derül fény évente, de a dupláját követik el. Húszezer gyermek van állami gondozásban. Mindezt meg lehetne előzni felvilágosító munkával és az örökbeadás rugalmasabbá tételével. Azt hittem, a gyerekek megmentése szép cél.

– Van valami, amit most másképp tenne?
– Már bánom, hogy 1982-ben, amikor egy remek állást ajánlottak az Egyesült Államokban, hazafiságból nem mentem ki. Nagyon megsértődtem. A béranyaügy kirobbanása óta tudományos munkát csak angolul publikálok, itthon senkitől sem fogadok el egyetlen fillért sem. Tizenöt éve nyugdíjba mentem, egy alapítványnak dolgozom, és járom a világot. Magzatvédő programom remekül ment, de itthon megszűnt. A világ számos országában, Hollandiában, Izraelben, az Egyesült Államokban ma is boldogan használják.
– Nálunk miért nem folytatódott a program?
– Mert az akkori tisztifőorvos az egész rendszert tönkretette. Magzatvédő vitamin szedésével a súlyos rendellenességek egyharmada kivédhető. Ezt nekünk sikerült bizonyítani először a világon. Kutatásaink nyomán Amerikában a lisztet folsavval dúsítják. Ha nálunk is lenne efféle lisztprogram, nem halna meg évente tízezer ember infarktusban vagy agyvérzésben. Négyezer, ma fejlődési rendellenességgel születő csecsemő közül ezerháromszáz egészségesen jöhetne a világra. Egy nyitott gerincű gyermek éves orvosi ellátása négymillió forint. Tehát ezerháromszáz gyerek kezelésének árából megoldható lenne a teljes lisztállomány dúsítása magzatvédő vitaminnal.
– Úgy látom, tele van ötletekkel, tettrekészséggel.
– Pontosan. Egy hónapja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is elmondtam néhány ötletemet, miután nem vállaltam el a felkínált egészségügyi tárcát. Meséltem neki a lisztprogramról, meg arról, hogy én megengedném, hogy a második gyerek nemét a szülők választhassák meg. Ha így lenne, húszezerrel növekedhetne a születések száma, megállhatna a népességfogyás.
– Ön abortuszellenes?
– Nem értek egyet vele, de nem tiltanám be. Inkább felvilágosító kampányba kezdenék. De ha már engedélyezik az abortuszt, micsoda disznóság, hogy a jelenlegi barbár módszert használják! Attól minden nyolcszázötvenedik nőnek kilyukad a méhe, minden tizediknek szétroncsolódik a méhnyakszája, minden huszadik kap egy gyulladást, és minden századik meddő lesz. A lelkükről nem is beszélve! Évente kétszáz nő lesz öngyilkos nemkívánt terhesség miatt. Javasoltam a miniszterelnöknek, hogy itthon is vezessék be az olcsó tablettát, amit nyugaton már húsz éve használnak, és amitől egyszerűen felszívódik a magzat. Vessünk véget a nőket veszélyeztető, drága sebészi módszernek! A miniszterelnök azt mondta, kiadja a feladatot a munkatársainak, de azóta sem történt semmi.

– Most mivel foglalkozik?
– Nemrég jelent meg a legújabb, negyvenkettedik könyvem, Sors és tehetség címmel. Arról szól, hogy a gének ismeretében meg lehet mondani, ki lesz zseniális költő, zenész, matematikus vagy képzőművész. Tudja, ez a hobbim. Egyszer, ha lesz időm, szeretném megfejteni, mitől lesz valaki géniusz.
– Mennyire változtatta meg az életüket, hogy egy politikus, Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő került a családba?
– Ő nem igazán politikus alkat. Azt gondolja, hogy ezt a hivatást is lehet becsületesen űzni, ezért elég sok a konfliktusa. De kiváló apa. A lányom rengeteget dolgozik, Gábor fürdeti, eteti a gyerekeket, bevásárol.
– Hogy ünneplik a karácsonyt?
– Mindig együtt a gyerekekkel a közös házunk emeletén, Barbara lányoméknál. Csak ott férünk el. De január 6-án már Kanadába kell mennem. Sajnálom, hogy nem lehetek többet az unokáimmal. Az egyetlen lány közülük Julcsi, akit imádok. Most ötéves, és gyakran mondja: gyere nagypapa, rajzoljunk. Ha valamelyik unokám megbetegszik, a szülei nekem szólnak, bár időnként azt gondolom, jobb orvost is hívhatnának!

Díjak, kitüntetések, elismerések:

az orvostudomány kandidátusa - 1966,

akadémiai doktor - 1978,

kétszeres Markusovszky-díjas,

SZOT-díjas - 1977,

Ifjúsági-díjas - 1987,

Kiváló Orvos - 1988,

Fényes Elek Emlékérem - 1988,

Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt - 1995,

Kennedy-díj - 2000,

Fejlődési Rendellenességek Megelőzése Bizottságának

díja - 2002, Egyesült Államok

Könyvek, publikációk:

Több, mint 300 angol nyelvű tudományos közlemény, negyvenkét magyar nyelvű ismeretterjesztő és tudományos könyv szerzője.

Legutóbbi kötetei:

Sors és tehetség (2004)

A Czeizel-ügy (2004)

A magyarság genetikája (2003)

Tudósok, gének, dilemmák (2002)

Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? (2001)

Költők, gének, titkok (2000)

Czeizel Endre orvos-genetikus

Született: 1935.

Iskolák: budapesti cisztercita és II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Semmelweis Orvostudományi Egyetem

Munkahelyek:

1959- Országos Közegészségügyi Intézet

1973- János Kórház humángenetikai laboratórium

1984- WHO Együttműködési Központ

1996- Nemzeti Egészségvédelmi Intézet

1998- Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése Alapítvány.

Számos nemzetközi társaság elnöke, több Európai Uniós kutatási

téma résztvevője, nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a washingtoni Humángenetikai Világkongresszus alelnöke.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!