2004.12.14. 00:00
Évbúcsúztató cigányzenével
Két világhírű együttesünk, a 100 Tagú Cigányzenekar és a Rajkó Zenekar is többet lép fel a világ nagyvárosaiban, mint idehaza. Ritkaság, hogy az év végén, december 30-án a 100 Tagú és 31-én a Rajkó játékát csodálhatjuk meg a Kongresszusi Központban.
[caption id="" align="alignleft" width="320"] A 100 Tagú Cigányzenekart a világ minden táján szívesen látják vendégül. Nem mindenhová utaznak el valamennyien, de a zenéjük ugyanúgy szól.
[/caption]A Suki családban magától értetődik, ha valaki zenésznek áll. István a Rajkóban, testvére, Benedek a Borkatakombában, nagybátyja, András a 100 Tagú Cigányzenekarban húzza a talpalávalót. Az utánpótlásból sincs hiány. István tízéves fia, Pisti már a Rajkóban hegedül, András fia pedig a Zeneakadémián tanul zongorázni.
– A vérünkben van a zene – meséli Suki István (36). – Főként anyai részről örököltük a tehetsé-get. Anyai nagyapám cimbalmozott, a nagybátyám pedig ma is hegedül. Ünnepekkor csak úgy zeng a ház.
István nyolcéves korában már gyerekprímásként irányította a Rajkót. Azóta is hűséges tagja az együttesnek.
– A zene az életemet jelenti, ez tölti ki minden napomat – mondja.
Az elmúlt évtizedekben hegedűjével bejárta a világot. A zenekarral idén eljutott Izraelbe, Indonéziába, Törökországba, Máltára és Japánba. A kis István apja gyerekkori hegedűjén játszik a Rajkóban. Húga, a négyéves kicsi Viktória is próbálkozik már, gyakran kikapja valamelyik István kezéből a hangszert.
– Szeretném, ha a gyermekeim minél jobban és képzettebben zenélnének – árulja el a prímás.
A zenészcsalád másik jeles muzsikus tagja, Suki András (49) a 100 Tagú Cigányzenekarban hegedül. – Rengeteget tanulhattam tőlük. Ma már bármilyen klasszikus darabot el tudok játszani. A zenének köszönhetek mindent – állítja.
– Sokszor kérdezik tőlem, hogy valójában hány tagú a zenekar – avat be szakmai titkaikba. – Pontosan száz! Igaz, együtt csak
a legnagyobb koncerteken lépünk fel. Akárhányan zenélünk együtt, soha nem feledkezünk meg arról, hogy mi az egész zenekart képviseljük. Mindig arra törekszünk, hogy a névhez méltó színvonalon játsszunk.
András véleménye szerint a zenészpálya nagyon rögös. Kicsi az ország ahhoz, hogy eltartson ennyi tehetséges muzsikust. Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy ők is nagyon sokat lépnek fel külföldön.
– Én még önerőből, magamtól tanultam muzsikálni – meséli András. – Nagyon sok időm és energiám van benne. Éppen ezért vagyok büszke arra, hogy a fiam idén végez a zongora tanszéken. Ma már elengedhetetlen a zenéléshez az akadémiai tudás.
100 Tagú Cigányzenekar
1983: megalakul az együttesElnök: Raduly József
Művészeti vezető: Buffó Rigó Sándor
Ünnepi műsor: Offenbach-, Brahms-, Rossini-, Hacsaturján-, Liszt-, Strauss-szerzemények
A cigányshow-összeállításukban R. Puj Brigitta énekel
Rajkó Zenekar
1952: megalakul az együttesTagjai: harminc zenész és húsz táncos
Igazgató: Gerendási István
Művészeti vezető: Mészáros Tivadar
Ünnepi műsor: Bartók-, Hacsaturján-, Kodály-, Liszt-, Monti-művek, népdalok
Mennyibe kerül a ruha és a hangszer?
Hegedű 500000 forinttólCimbalom 1000000 forinttól
Klarinét 1000000 forinttól
Bőgő 600000 forinttól
Fellépőruha 80000 forinttól