A templomok városában

[caption id="" align="alignleft" width="282"] A monori főtéren két templom is áll. A református és a katolikus hívek aránya közel azonos a Pest megyei városban.
[/caption]A Budapesttől huszonöt kilométerre található település neve török eredetű, a „köd” jelentésű személynévből származik. 2001-ben, az új szennyvíztisztító építésekor ötezer éves telep és temető nyomait ásták ki.

A török hódoltság időszakában Monor többször elpusztult. Az 1661-es bécsi hadjárat után 10 évre ismét lakatlan puszta lett. A 19. században Monoron is megkezdődött a modernizálódás. A kiegyezés és az első világháború között jöttek létre Monor üzemei: a gőzmalom, a maggyár, a kefegyár, valamint a téglagyár. 1970-ben elnyerte a nagyközségi rangot, majd 1989-ben várossá avatták.

Ma egyetlen olyan gazdasági vállalkozás sem működik a településen, amely jelentősen meghatározná a foglalkoztatottságot. A főutcát a három templomtorony, a katolikus, a református és az evangélikus határozza meg. Az egykori vigadó épületében ma kávéház működik. Az intézmény évekig zárva volt, amíg egy vállalkozó meg nem vásárolta. Kávéházat nyitott benne, ahol a helyi művészek alkotásait állítják ki. Nem messze helyezkedik el a piactér. A területet két évvel ezelőtt az önkormányzat és a vállalkozók közösen fedték le és építették körbe üzletekkel. A vásárokon kívül különböző rendezvényeket is tartanak itt.

Monor legfőbb büszkesége a Strázsahegy. Itt található az ország egyik legnagyobb pincesora. A település határában fekszik Monorierdő, amely régen kedvelt üdülőhely volt. Ma is üzemel a kemping, ám általában csak átutazók szállnak meg itt egy-egy éjszakára. Az erdő önmagában nem vonzza a turistákat, a gyógyvízforrások pedig kihasználatlanok. 

Balogh Gyula festőművész: Monori vagyok. Kezdő művészként én is a fővárosba költöztem, egy évtizeden át ott is éltem. Az évek során azonban rájöttem, hogy Budapesten is a vidéki témákat keresem. Mindig a helyszínen dolgozom, sosem fényképről. A körúton lehetetlen például tájképet festeni. Ide kötnek a gyerekkori élmények is. Itt könnyebben megy az alkotás.

Ujlaki Ferencné gazdasági vezető: A művelődési ház dolgozója vagyok, 1971-ben költöztem ide a családommal Budapestről. Ott esélyünk sem volt lakáshoz jutni. Itt gyönyörű otthonunk lett, majd később még egy családi házat is tudtunk építeni. Semmi pénzért nem költöznék vissza Budapestre. Ott azt sem tudtam, ki lakik a szomszédban, itt viszont jóban vagyunk egymással.

Borbásné Farkas Ilona takarítónő: Én nagyon szeretem Monort. A közelben lakik a két testvérem, öt gyermekemből három szintén itt maradt. Sosem kellett ingáznom, mindig akadt helyben munkám. Szépen fejlődik a város. Megnyílt az új, fedett piac, még esőben is árulhatnak a kofák. Rendezettek a parkok, jó megpihenni a fák árnyékában a padon. Nem vágyom máshova.