Tüntetni mennek a méhészek Brüsszelbe

[caption id="" align="alignleft" width="255"] Ma már sajnos mindennapos a méhészetben, hogy a különböző termelők által exportált mézeket egybekeverik – mondja Nagy István pécsi méhész (képünkön), a tervezett brüsszeli tüntetés egyik résztvevője
[/caption]Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület nemzetközi tüntetést szervez november 29-ével kezdődően Brüsszelben, az Európai Parlament előtt. A megmozdulás a 600 ezer európai család megélhetését biztosító uniós méhészek kiszolgáltatottságára, magatehetetlenségére szeretné az illetékesek figyelmét felhívni. Arra, hogy a kicsiny, de fontos ágazat a végnapjait éli.

Mint arról Csányi Antal, a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének alelnöke lapunknak beszámolt, a tervek szerint a demonstráció addig tart, amíg eredményt nem érnek el. Az első busz 70 baranyai méhésszel november 27-én, szombaton indul és a következő hét csütörtökén jön
vissza. Az azt követő szombaton egy másik megye méhészei következnek. Ha szükséges, valamennyi megye sorra kerülhet.

A szervezők azt kérik a közel ezer baranyai méhésztől, hogy fejenként ezer forinttal támogassák az akciót. A tüntetők egyenként tízezer forintot fizetnek be, a Pécsi Méhész Egyesület pedig 300 ezret ajánlott fel az utazási és szállásköltségek támogatására.

Csányi Antal felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csupán a megtermelt méz, propolisz vagy méhpempő képvisel értéket. Figyelembe kell venni azt a felbecsülhetetlen ökológiai hasznot is, amelyet a méh az idegen megporzást igénylő növényi kultúrák megporzásával biztosít.

Az Európai Unión kívülről óriási mennyiségben beszállított silány minőségű, antibiotikum-maradványokat is tartalmazó méz következménye a mézfogyasztás és a méhészek számának csökkenése. Ma a nagy csomagolók által forgalmazott termékek 90 százalékáról el lehet mondani, hogy jórészt import mézkeveréket tartalmaznak úgy, hogy megállapíthatatlan a keverék aránya.

Márpedig a Magyarországra beszállított mézek jelentős részét a humán higiénia legminimálisabb feltételeit sem betartva termelik. Minőségét a még éppen eladható szintre többek között a magyar mézzel javítják fel.

Keverés után alkalmatlan

A magyar mézet több mint 27 országba exportálják. Az értékesítés előtt a mintákat ki kell szállítani Németországba, ahol később magát az árut is bevizsgáltatják. A bevizsgált, s többnyire kifogástalan minőségű magyar terméket abba az inkább csak nektárnak, mintsem méznek nevezhető anyagba keverik bele, amely több szempontból sem felelne meg a nálunk alkalmazott szigorú előírásoknak.

Többnyire feldolgozott formában – kalács, puszedli – fogyasztom a mézet. Ha arra gondolok, hogy ezekbe olyan anyagok kerülnek, amelyek

az egészségemre károsak, mint például az antibiotikumok, akkor nagyon szomorú leszek. Márpedig úgy tudom, az édességipar ilyen mézet használ.