2004.10.29. 01:45
Ma írják alá az EU alkotmányát
Emelkedett hangulatú ünnepre készültek Rómában, ám ezt alaposan megzavarta a szerdán kirobbant intézményi válság.
Tegnap este valóságos válságcsúccsá alakult át az uniós állam- és kormányfők találkozója.
A színfalak mögött lázas egyeztetések folytak a strasbourgi európai parlamenti szavazás elhalasztása miatt. A példátlan fordulat miatt nem lép hivatalba november elsején az új Európai Bizottság. A csütörtöki vacsoránál a politikusok legalább annyit egyeztettek a brüsszeli kormányként is emlegetett testület összetételéről, mint a mai ceremóniáról.
Ha megoldódik is az Európai Bizottság sorsa, újabb bonyodalmakra lehet számítani a közösségben. Az unió alkotmányos szerződése ugyanis csak akkor lép életbe, ha minden tagállam törvényhozása megerősítette. Várhatóan több mint tíz országban ehhez a lakosság felhatalmazását is kikérik. Szakértők szerint a népszavazás kockázatos, és általában olyan kérdésekben célszerű kiírni, amelyekre „nem” vagy „igen” válasz adható. Magyarországon nem tartanak népszavazást, az EU-alkotmányt a parlament iktatja törvénybe.
Az alkotmányos szerződés szövegéhez csatolt melléklet úgy rendelkezik: ha egy vagy több tagállam „a megerősítési folyamat során nehézségekkel küzd”, az ügyet az unió csúcsértekezlete elé kell utalni.
Az alkotmányos szerződés rögzíti a jelképeket, az intézmények működését
ZÁSZLÓ: kék alapon 12 arany csillag alkotta körHIMNUSZ: Ludwig van Beethoven Örömódája
JELMONDAT: egyesülve a sokféleségben
PÉNZNEM: euró
ÜNNEP: Európa-nap, május 9.
ELNÖKSÉG: hármas csoportokban és 18 hónapos időszakokra szólóan látják el a tagállamok
EURÓPAI BIZOTTSÁG: 2014-ig érvényben marad az az elv, amely szerint mindegyik tagország egy-egy biztost delegálhat a testületbe
INTÉZMÉNYI REND: két és fél éves időszakra állandó elnököt választanak az állam- és kormányfőkből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács élére
EURÓPAI PARLAMENT: tovább bővülnek a jogkörök
DÖNTÉSHOZATAL: akkor tekintenek egy-egy döntést elfogadottnak, ha azt a tagállamok 55 százaléka támogatja, és ugyanezen országok az unió össznépességének legkevesebb 65 százalékát képviselik
VÉTÓJOG: adózási ügyekben, a kül- és biztonságpolitikában
ÚJ TISZTSÉG: létrehozzák az EU külügyminiszteri posztját
Együttműködés: a tagállamok bármely csoportja a többieknél gyorsabban haladhat előre az integráció egyes területein