A siker receptje a törökök ellen: Hunyadival rohamozunk, Kipu irányít!

Mint ismert, a magyar válogatott 3-1-es vereséget szenvedett csütörtökön, Isztambulban Törökország ellen Nemzetek Ligája-osztályozón, azaz vasárnap a Puskás Arénában minimum két góllal kell győznie a visszavágón, hogy megmaradjon az esély az NL A-ligájában maradásra. A Magyarország–Törökország mérkőzés vasárnap, 18 órakor kezdődik, az M4Sport élőben közvetíti.

Magyarország–Törökország: a siker történelmi receptje

Hogy mi lesz Marco Rossi szövetségi kapitány kezdő tizenegye, az egyelőre rejtély, Szoboszlai Dominik pedig megmondta, hogy hetvenezer drukkerre is szükség lesz a győzelemhez, a Trollfoci azonban ütös tippet adott, az általa közölt kezdőcsapat verhetetlen lenne a törökök számára, benne Hunyadi Jánossal, Dobóval, Zrínyivel. Mi pedig továbbgondoltuk.

Ne ragadjunk le azonban a történelmi kezdőcsapatnál: a Kemma.hu mindenképpen a szakmai stábba javasolja Kiprich Józsefet. Kipu egyik kedvenc ellenfele a török csapat volt, amely ellen négyszer lépett pályára és ugyanennyi gólt szerzett, ráadásul éppen ellenük búcsúzott a válogatottól 1995-ben (ez volt egyébként az egyetlen törökök elleni meccse, amelyen nem volt eredményes). A Bányász legendája minden bizonnyal adhatna néhány jó tanácsot a magyar válogatott csatárainak...

Szintén jó szívvel ajánlanánk, ahogy a kommentelők is tették Dugovics Tituszt, hiszen szívvel-lélekkel játszik, bár, ahogy többen emlékeztettek rá, legutóbb súlyosan megsérült, amikor lerántott egy törököt. 

Ha a Komárom-Esztergom vármegyei törökverőknél maradunk:

• meg kell említenünk Pálffy Miklós kapitányt, aki remek csatár lehet. Elvégre 1597-ben a komáromi főkapitány a tatai várkaput patarával, azaz petárdával berobbantva, a meglepetés erejét kihasználva foglalta vissza a várat a töröktől, szóval rajta semmilyen védelem nem foghat ki. Ennek emlékére szervezik meg egyébként a városban minden évben a Tatai Patara történelmi fesztivált. 
• A törökverő magyar nemest, az Esztergomban 1594-ben elhunyt Balassi Bálintot sem hagynánk ki a sorból. Legrosszabb esetben is a stábban, mentális coachként helyet kell kapnia. 
• Szintén a keretben a helye gróf Cseszneky Mátyásnak, aki Esztergom 1595-ös visszafoglalásakor szerzett elévülhetetlen érdemeket. 
• Ha szövetségi kapitányon is gondolkodunk, a szintén esztergomi születésű Bottyán Jánost, Vak Bottyánt sem hagyhatjuk ki, ugyanis trükkös megoldásokért, az ellenfél megvezetéséért nem ment a szomszédba. Mint a wikipedia-oldalán olvasható, 1685-ben, Érsekújvár ostromakor fogadást kötött a társaival, hogy bemegy a 6000 fős török őrséggel védett Érsekújvárra, és a főtéren álló minaretből az imát mondó müezzint ledobja a mélybe, majd épségben visszatér. Parasztruhát öltött magára, és bejutott a városba, ahol éppen vásár volt. Amikor a müezzin felment a minaret erkélyére, hogy imáját elénekelje, Bottyán utánament és letaszította a toronyból. Ezután gyorsan leszaladt, s a várkapu felé sietett, ahol az útját álló janicsár őrt lelőve, sikeresen kijutott várból. Az őt üldöző törököket az ott várakozó társai lekaszabolták.

Régi gólok a törökök ellen:

Egy utolsó perces győztes találat 1988-ból:

Két gólpassz, majd két gól 1990-ből

És még egy gyönyörű fejes 1994-ből