Örömkönnyek Tatabányán: az NB I. álom maradt, de NB II.-ben az ezüstig szárnyalt a TRSE

Szurkolók zajától volt hangos a tatabányai Árpád gimnázium tornacsarnoka április 29-én, szombaton délután. Rangadóra készült a Tatabányai Röplabda Sport Egyesület női csapata és az őket buzdítók. A feszültség érezhető volt, hiszen a TRSE azzal a reménnyel lépett pályára, hogy a csapat, ha 3:0-ra vagy 3:1-re győzni tud, bejuthat az NB I.-be. 

A bravúr ugyan végül nem sikerült, ám a csapat győzött, legyőzte a bajnokot, így nyert meccsel lett az NB II.-es bajnokság nyugati felsőházának ezüstérmese. Az alábbiakban Szabados István vezetőedző értékelését közöljük, aki nem csupán a meccsről, de az egész éves munkáról nyilatkozott a Kemma.hu-nak.

– A mérkőzés előtt arról beszéltem a lányoknak, hogy az élet egy utazáshoz hasonlítható, és ezen a vonaton augusztus óta egy vagonban ülünk. Voltak nehezebb szakaszok, volt, hogy picit lassabban haladtunk, többen nem is tartottak velünk végig, de érkezett új utas is. Az utolsó két hónapban már mondhatni minden és mindenki a helyére került, és a szombati nappal befutottunk a végállomásra, igaz nem az 1-es vágányra, csak a kettesre. Ami viszont mindennél fontosabb, hogy úgy szállhatunk le a vonatról, hogy egymás szemébe tudunk nézni, és azt mondani: fantasztikus út volt, örülök, hogy együtt utaztunk, köszönöm! – fogalmazott a vezetőedző, hozzátéve, hogy úgy kezdték a szombati mérkőzést, ahogy eltervezték, mindenkiben égett a harci tűz, látszódott a szemekben az elszántság.

– Három kis gödörből is kijöttünk az első szettben, ami jól mutatta a mentális erőnket. A második játszmára viszont nehéz magyarázatot találni. Lehetséges, hogy a megijedtünk a lehetőség kapujában. Sajnos, a harmadikat sem kezdtük jól, de aztán jött egy óriási löket, és megcsillant a remény, de nem bírtuk a végét. Ekkor egy újabb mérkőzés kezdődött, amihez talán még nagyobb lelki erőre volt szükségünk. A negyedik játszmában nem volt kérdés, hogy ki fog nyerni. A döntő szettben már eksztázisban játszott a csapat, nem volt elveszett labda. Hosszú labdameneteket is nyertünk, és bravúros védekezéseinkből pontosan tudtunk támadni. Nyertünk! Legyőztük a bajnokot és legyőztük magunkat is! Előre léptünk ismét, ahogy egész évben folyamatosan napról napra. Ez idén ennyire volt elég – összegzett Szabados István, aki így zárta értékelését:

A vezetőedző a jövőt illetően azt is elárulta, hogy mivel nem dolgozik „B-tervvel”, így most át kell gondolnia az új „A-tervet”. A következő időszak a jövő szezon tervezéséről  szól majd, amikor minden játékossal átbeszéli a folytatást.