Óriási hajrá kellett, de győzött a magyar kéziválogatott

 Nagy iramban kezdődött az összecsapás, a szlovénok nagyon agresszívan védekeztek, egészen a kilencesig léptek fel, Mikler Roland a másik oldalon pedig elkapta a fonalat, az első negyed órában a lövések fele elakadt benne. A két gárda nagyjából hasonló százalékban váltotta gólra a támadásait, a különbség az volt, hogy a vendégoldalon Lékai Máté és Rodríguez Pedro is a kapusba lőtt egy-egy hetest, így a hazaiak kerültek lépéselőnybe. 

Mivel Juhász Ádám sérülés miatt kiesett, a betegségből épülgető Hanusz Egon pedig, bár ott volt a kispad mellett a többiekkel, még nem került be a meccskeretbe, így Lékai Máté maradt az egyetlen irányító a csapatban. De hogy ő is pihenjen, a játékosok besegítettek egymásnak, így hol Ligetvári Patrik, hol Bodó Richárd tűnt föl, és mozogtak egész jól a számukra szokatlan poszton a maguk két méterével, bár néha azért fel lehetett fedezni némi kommunikációs zavart. 

Az első félidő hajrájában Bodó lőtt két távoli bombagólt, de olyan erővel, hogy a szlovén kapus, Urban Lesjak valószínűleg jobban járt, hogy nem ért bele, majd az utolsó másodpercekben egy támadásnál ütközött Blaz Janccal, a Barca jobbszélsőjével, aki a földön maradt, úgy kellett letámogatni, és bőszen jegelték a bal térdét. A szünetben háromgólos volt a szlovénok előnye, a másodikra jól szállt be a kapuba Székely Márton, aki hét percig nem kapott gólt, igaz, ezt az időt nem sikerült felhasználnunk arra, hogy felzárkózzunk. És bár sokáig nem volt benne a meccsben, végül csak meglett a győzelem, Bodó bombagólja után a berohanó Székely futballistáékat megszégyenítő sarkazással szedte ki az utolsó szlovén lövést, így 28–27-re nyert a magyar válogatott, visszavágó szombaton, Nagykanizsán. 
 

A magyar válogatott (zöldben) nagy hajrával legyőzte a szlovén válogatottat
Fotó: Handball Federation of Slovenia