A fiúknak összejött a medencében, a lányoknak viszont nem

Gyengébben kezdte a meccset hazai medencében a lányok csapata, igaz, hogy a játékvezetők sem ítéltek szinte semmit a tatabányaiaknak. Mivel a vendéglátók mestere a meccs napjára berekedt, így jóformán semmilyen utasítást nem tudott adni fiatal együttesének. Így előfordult, hogy káosz vízilabdát „játszott” a Tatabánya.

A lányok jól küzdöttek, de olykor ész nélkül pólóztak. Ehhez még egy részre hajló játékvezetés is párosult. A hazaiak ugyanis két negyeden keresztül nem kaptak emberfórt, büntetőt pedig, az egész összecsapás alatt egyet sem. Már-már gusztustalannak tűnt a dirigensek hozzáállása, és ez meg is pecsételte a házigazdák sorsát.

A fiúknál alapból nem a házigazdák voltak a mérkőzés esélyesei, hiszen az alföldi társaság jóval előkelőbb pozíciót foglalt el a tabellán. Aztán, a találkozó úgy kezdődött, hogy ezt a tényt megerősíti. Ismét halvány volt az első félidőben a tatabányaiaknál a kapusteljesítmény, illetve a játék is.

Nem véletlen, hogy már 6-2-re is vezetett a „Hódmező”. Ám, mintegy varázsütésre – egy szempillantás alatt – változott meg a hazaiak hozzáállása, valamit a vízműves hálóőr is lehúzta a redőnyt. Ettől kezdve nagy szívvel és lelkesen pólóztak a Gebauer-tanítványok, és a négygólos hátrányukat az utolsó nyolc percre le is dolgozták. Sőt, a dudaszó pillanatában, de még a játékidőn belül, Galler Csaba emberelőnyből betalált a vendégek hálójába, ezzel megszerezve a vezetést és egyben a győzelmet is.

Gebauer Lajos: – Ez volt az a mérkőzés, amikor a kezdeti nehézségek után, mindenki szívét-lelkét adta a sikerért. Nagyon fontos három pontot szereztünk.