Világklasszisokkal találkozott a Giro d’Italia előtt a Dorogon élő egykori versenykerékpáros

Már önmagában is óriási élmény, ha valaki élőben láthat világklasszis-sportolókat, de az még nagyobb, ha személyesen is találkozhat velük és ajándékot is kap tőlük. Utóbbi történt az egykori versenykerékpárossal, a Dorogon élő Albert Józseffel.

Ahogyan arról már beszámoltunk, a hétvégén hazánkban tartották a Grande Partenzát, az idei Giro d’Italia magyarországi rajtját. Hazánkban az első három szakaszt rendezték, a pénteki nyitóetap megyénken is áthaladt. A világ egyik legrangosabb országúti körversenyét több ezren tekintették meg a helyszínen, de a sík szakaszokon (ahogy a magyarországiak is azok voltak), ahol a mezőny nem szakad szét, általában csak néhány másodpercre látni a viharsebesen tovaszáguldó karavánt. 

Idén azonban volt valaki, aki szorosabb kapcsolatba került a Giro menőivel. Ez a valaki ráadásul egy egykori versenykerékpáros, a Budapestről származó, de Dorogon élő Albert József volt. 

– Ma már a nyugdíjbiztosító igazolt versenyzője vagyok – mondja nevetve az egy éve nyugdíjba vonuló egykori versenyző –, de minden nap kerékpározom. Dorogról indulva Esztergomig, Pilismarótig, vagy akár Szlovákiába is áttekerek, napi 50-60 km az adagom. Mindezt a testmozgás öröméért teszem – tudtuk meg Albert Józseftől, aki tavaly teljesítette a Vaskapu100-at, vagyis százszor tekert fel az Esztergom mellett magasodó 404 méter magas csúcsra. És hogy hogyan találkozott a Giro sztárjaival? Erről is mesélt lapunknak. 

– Szerdán délelőtt, éppen Esztergomban, a főiskola melletti dombon tekertem fel, amikor beszélgetést hallottam a hátam mögül. Ekkor láttam, hogy az Astana csapata tart pályabejárást, olyan klasszisokkal, mint Vincenzo Nibali, Valerio Conti, vagy David de la Cruz. Természetesen könnyedén elmentek mellettem, de én utánuk szegődtem. Egy hellóval rájuk is köszöntem, ők pedig nagyon kedvesen visszaköszöntek. Persze hamar faképnél hagytak – beszélt első személyes élményéről az egykori élsportoló.

– Majd a város szélén, a Pilismarót felé vezető úton megálltam egy benzinkútnál, hogy felpumpáljam a biciklim kerekeit, amikor megláttam a spanyol sztárcsapat, a Movistar buszát. Egy morcos sofőr szállt le róla, aztán láttam, hogy valaki mocorog a jobb első ülésen és ő is leszáll a buszról. Nagyon ismerős volt, de hirtelen nem ugrott be, hogy ki lehet, hiszen a profi kerékpárosokat verseny közben, bukósisakban és napszemüvegben látom a televízión keresztül. Mindenesetre kértem és kaptam tőle egy movistaros kulacsot, majd kezet fogtunk és elköszöntünk, az úriember pedig elkezdte tankolni a buszt. Telefon nem volt nálam, ezért megkértem az egyik benzinkutas hölgyet, hogy készítsen egy fotót rólam, ahogyan a busz előtt állok. Nem hagyott nyugodni a gondolat, és végül otthon beugrott: az úriember nem más volt, mint a világklasszis spanyol kerekes, Alejandro Valverde. Talán pihenőnapot tartott. Sajnos a buszról és rólam készült fotón alig látszik... Nagyon sajnálom, hogy nem ismertem fel egyből. Az első szakaszt egyébként Tát mellől néztem, talán ha öt másodpercig láttam a mezőnyt. A Nibaliékkal és Valverdével történő találkozásom ennél hosszabb volt két nappal korábban – tudtuk meg az örök­ifjú bringástól, aki megosztotta velünk gondolatait a Giróval, illetve a szabad­idős kerékpározással kapcsolatban. 

– Ahol elhaladt a Giro mezőnye, több tízezer ember állt az országutak szélén és szurkoltak, élvezték a világhírű sportolók száguldását. Szavakba nem önthető érzés, de valahol meglepő is, hogy országunkban ennyien szeretik ezt a sportágat. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ezek közül az emberek közül aztán többen az autóban ülve legszívesebben lelöknék az útról a „hétköznapi” kerékpárosokat. Szombaton nagyjából 40 kilométert kerékpároztam azon a Szomor–Tát–Tokod szakaszon, ahol előző nap a Giro mezőnye is áthaladt. Ez alatt a negyven kilométer alatt ha nem figyelek, kétszer is elgázoltak volna. Jó lenne, ha az autósok előzéskor betartanák a KRESZ-ben előírt 1,5 méteres távolságot, és tisztelnék a kerékpárosokat. Emellett ideje lenne már, ha elkészülne a 111-es úton a kerékpárút Esztergom-Kertváros és Esztergom között. Az illetékesek már tavaly megkapták erre a pénzt – kelt a kerékpárosok védelmére Albert József, aki szót ejtett egykori pályatársairól is. 

– Két éve meghívtak a Giro hazai sajtótájékoztatójára, ahol kezembe vehettem a verseny győztesének járó trófeát (lásd 1. oldali fotónkat – a szerk.). Akkor mondtam is viccesen, hogy a győztes azt a kupát kapja majd, amelyet előtte Albert József tartott a kezében. Ettől függetlenül szomorúnak tartom, hogy a ’70-es, ’80-as évek nemzetközi szinten is eredményes, kiváló magyar kerékpárosait mára már szinte teljesen elfelejtették. Pedig jó lenne, ha egy-egy verseny idejére szakkommentátornak felkérnék őket a televíziók, biztosan tudnának segíteni. 

Albert József pályafutása - Albert József 1956-ban született Budapesten. Gyermekkorában a Vasasban futballozott, majd később a KSI-ben, az Újpestnél és a Ferencvárosnál kerékpározott, pályán és országúton egyaránt. Kétszeres korosztályos bajnok, felnőttbajnoki második, négyszeres Budapest-bajnok. Tagja volt az ifjúsági válogatottnak. Elsősorban hegyimenőnek számított.