múltidéző

2018.01.19. 19:59

Történelmet írtak 110 éve az első magyarországi síverseny résztvevői

A Csolnok, Tokod és Dorog közt fekvő Nagy-Gete a környék legmagasabb hegycsúcsa, de másról is nevezetes: az első magyarországi síversenyt is itt rendezték.

Walczer Patrik

110 éve, 1908. január 19-én rendezte meg a Magyar Turista Egyesület Egyetemi Szakosztálya meg a Gete-hegyi síversenyt, amely minden szempontból különleges volt: az akkori Nagy-Magyarország területén az első, szervezett keretek között megrendezett síverseny volt a Dorog és Csolnok közötti futam!

A sportág egyre népszerűbbé vált, amelyben döntő szerepet játszott, hogy az 1890-es évek elején Bélyi Mihály, Demény (Dürr) Károly, Follert Károly, dr. Téry Ödön és néhány budai tornász Christiania-ból (a mai Oslo) hozott norvég sífelszeréseket Magyarországra, ezzel pedig a sportág lelkes művelőivé váltak. Az oktatás és a gyakorlati képzések szervezésében a Budapesti (Budai) Torna Egyesület jeleskedett, legismertebb gyakorlóterepek akkoriban a Naphegy, a Svábhegy, és a Normafa környéke voltak. A lassú szerveződések és a hómentes telek miatt azonban a korai lelkesedés alábbhagyott, és a társaság befejezte a síoktatást.

Sítúrázástól a síversenyig

Az új évszázad azonban új reményeket tartogatott magában: Dr. Jordály Károly (aki a Gete-hegyi verseny bírója volt) a kor egyik legnevesebb hegymászójaként meghonosította az alpesi síelés fogalmát, valamint évekig szervezett sítúrákat a Kárpátok és Tátra magasabb csúcsaira.

A futamot megelőző években egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a sísport, amelyet a Magyar Sí Szövetség 1923-as évkönyve is igazol. 1905-től kezdődően dr. Jordán Károly és a síelők társasága először a máramarosi hegyeket vették célba, majd 1906-ban a Pilisben szerveztek karácsonyi túrát. A december 25-26-i megmozduláson Horn K. Lajos és Laufer István a piliscsabai Klotildligetről feljutottak Dobogókőre, majd másnap Mexikón (Esztergom külterületi része) jutottak el Dorogra. Le kell szögeznünk, hogy ezek az események kimondottan sí-túrák voltak, nem versenyeztek egymással a résztvevők.

Az első magyarországi síverseny indulói közül hatan

A szövetségi kiadvány szerint 1907 decemberében jött létre a sportág népszerűsítésére törekvő mozgalom, amelynek köszönhetően 31 alapító tag közreműködésével 1908. január 8-án létrejött a Magyar Sí Klub. A külföldi példákat követve az új klub megalakulása után sportünnepélynek kellett volna következnie, amelyre végül is 11 nappal később került sor.

Az M.S.K kezdeti nehézségek miatt nem tudta megszervezni a versenyt, ekkor azonban a Magyar Turista Egyesület Egyetemi Osztályának lelkes tagjai jelentkeztek a nívós feladatra és január 19-én, a Csolnok melletti Gete-hegyen lebonyolították a rendezvényt.

A Pesti Hírlap 1908. január 22-i számában részletes leírást olvashattunk a vasárnapi rövid versenyről. A verseny startja a Dorog szélén található Körtelesi-major mellett volt, ahonnan 8 versenyző indult el.

A versenyzőket két kategóriába osztották: 3 haladó síző, valamint 5 lelkes kezdő sportoló mérte össze a tudását, név szerint Barcza Imre, Berán János, Büttel János, Fodor Károly, Hruby Ede, Madaras Jenő, dr. Serényi Jenő, Vigyázó János küzdött meg a végső győzelemért.

Áldatlan állapotok

A Turisták Lapja folyóirat XX. évfolyami kiadásában dr. Serényi Jenő visszaemlékezéseit „A sí-sport Magyarországon” című fejezetben olvashatjuk, amelyben részletesen beszámol a kalandról. A leírás szerint az első versenyt nem csak az országos szervezet kezdeti működési nehézségei, hanem az időjárás is nehezítette, ugyanis a január elején lehullott nagy mennyiségű hó pár napos melegebb időszaknak köszönhetően megolvadt, majd teljesen jéggé fagyott, így a pálya nyomvonala teljesen el volt jegesedve.

Ezen kívül a terep rendkívül nehéz volt: nagyjából 3500 méteres emelkedőt tettek meg a résztvevők, erdős területen, buckákon, bokrokon keresztül vezetett az útjuk. A csúszós emelkedőn gyakran elvesztették a léceiket a sportolók. Érdekességként megjegyezhető, hogy az Esztergom politikai és társadalmi hetilap 1908. január 26-i számában is megemlíti, hogy a hónap első felében kimondottan havas-jeges állapotok uralkodtak a térségben.

A rendhagyó verseny vonzotta a látogatókat, akik gyalog tették meg az utat a csúcsig. A Magyar Sí Klub tagjai megfigyelőként voltak kint az eseményen, dr. Jordán Károly, a Földrengés Intézet igazgatója, valamint dr. Zsitvay Tibor versenybíróként irányította a futamot.

A jeges pályán nem várt egyszerű feladat azokra, akik úgy döntöttek, nekivágnak a futamnak.

A beszámoló szerint délelőtt 9 órakor rajtolt el a mezőny, Serényi és Fodor rögtön az élre álltak, és folyamatosan egymást előzgetve jutottak fel a 457 méter magas Nagy-Gete csúcsára. A jeges időjáráshoz erős köd is társult, amely megnehezítette a lemaradók helyzetét. Az 5 méteres látótávolságnak köszönhetően alig látták a pálya nyomvonalát, csak a nézőközönség alapján tudtak tájékozódni. Pillanatnyi pihenő után a Gete déli lejtőin siklottak le az Auguszta-bányatelepnél (a mai Rákóczi-telep része) felállított célba.

Haladó kategóriában az első helyet Fodor Károly szerezte meg, aki a csúcson 10 óra 06 perckor járt, míg a célba 10 óra 28 perc 4 másodperckor érkezett meg, tehát 1 óra 28 perc alatt teljesítette a 12 kilométeres távot! A futamon végig egymás mellett haladtak Serényivel, aki mindössze 2 másodperccel lemaradva szorult csak a második helyre.

A kezdő kategória első két helyezettje Berán János és Büttel János. Berán mindössze 7 perccel maradt le Fodortól ,míg Büttel a ködben eltévedt és 15 perces kitérőt tett a csúcs közelében. Végül összesítve negyedikként, kategóriájában másodikként 1 óra 55 perces idővel teljesítette a versenyt. A többi résztvevő feladta a futamot.

Lehet, hogy az első szánkóversenyt is ők tartották

Sajnálatos módon a rövidtávú lesiklás versenyt nem rendezhették meg az időjárási viszonyok miatt, pedig a két versenyszámmal együtt szép mementó lehetett volna az emberiségnek. A nézők egész napos szánkózással múlatták az időt, majd az este 10 órai vonattal érkeztek vissza a fővárosba, ahol az egyesület tagjai kitörő örömmel várták a síelőket.

A Magyar Sí Klub kötelékében megrendezett első országos versenyt hamarosan további, nívósabb küzdelmek követték. 1909-ben a Normafánál síugróversenyt is rendeztek, amelyről a Nemzeti Sport is beszámolt. 1913-ban megalakult a Magyar Sí Szövetség, amely sikeresen folytatta tovább a versenyek megszervezését. Sajnos a trianoni békeszerződés következtében elveszítettük nívósabb síterepeinket, de a sportág szeretetének köszönhetően és az országos szövetség munkájának következményeként mind a mai napig népszerűnek mondható a síelés.

A környékbeli lakosok emlékei szerint 1908-as eseményeket követően még évtizedekig síeltek a hegy lejtőin a lelkes amatőrök, majd szépen lassan a feledés homályába merült a Gete-hegyi síterep.

Mi lett velük?

A győztes Fodor Károly további sorsáról nem sokat tudunk, annyi biztos, hogy még ugyanabban az évben, június 28-án Horn Károly Lajossal megjárták a Magas-Tátrában található Nagy-Tarpataki-völgyet. 1909. február 28-án 3 versenyszámmal rendezték meg a Normafánál a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület és a Magyar Sí Klub együttes síversenyeit, amelyen szintén kiváló formában vett részt. 1910 és 1911 között a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Kirándulási Bizottságának tagjaként tevékenykedett.

Dr. Serényi Jenő tragikus sorsa széles körben ismert. Az egyesületnél betöltött főtitkári és jegyzői pozíciói mellett tátrai túrákat szervezett. 1909-ben társaival kivált a Magyar Turista Egyesületből, és megalakították a BETE-t. A Turistaság és Alpinizmus folyóirat egyik elindítója volt, valamint az első modern turistakalauz is az ő nevéhez fűződik. 1906-tól kezdődően rendszeresen publikált újságokban és magazinokban a sísporttal kapcsolatban. 1912-ben megjelent a könyve „A sísport gyakorlati kézikönyve” címmel. 1914-ben a „Nagy Háború” véres hadszínterén, Doberdón hősi halált halt.

Barcza Imre több évtizeden keresztül a sísport világában maradt, a Turisták Lapja magazinban folyamatosan publikált túrázással és a síeléssel kapcsolatban is. Az 1909. február 28-i Normafai síversenyen a zsűri tagjaként vett részt. Több éven keresztül az egyik legaktívabb magyar hegymászó volt, több csúcsot elsőként mászott meg. 1938. május 16, Balatonfüreden hunyt el.

Történelmet írtak

Berán János megnyerte a kezdők kategóriáját a Gete-hegyi síversenyen, későbbi sorsáról nincsenek információink.

Büttel János második lett a kezdő kategóriában. A verseny utáni életéről szintén nincsenek információink.

Dr. Vigyázó János több mint negyed évszázadon keresztül a Turistaság és Alpinizmus havi folyóirat szerkesztője volt. A jogász végzettségű Vigyázó János alapította 1922-ben a Tihany Fürdő- és Gyógytelep Részvénytársaságot. 1962. október 13-án hunyt el.

Dr. Hruby Ede az egyik budapesti egyetemen tanult, 1907-ig a Tátra, majd a Keleti-Alpok gyakori látogatója volt. Később túrázással és a túrasível foglalkozott. A Normafai lesikló versenyen első helyezést ért el (1909).

Madaras Jenő a budapesti piarista gimnáziumban tanult, egyetemre is a fővárosban járt. Jó barátja volt Serényi Jenő, akivel az érettségi után Orsovától Máramarosszigetig bejárta a Kárpátokat. A csolnoki és a Normafai versenyen is együtt szerepeltek, utóbbin műfutás számban harmadik helyen végzett holtversenyben Hruby Edével, míg síugrásban szintén bronzérmet szerzett.

(A képek forrása: Turistaság és alpinizmus 1932. március)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában