Költői életkalauz

A könyv szerkesztői egyfelől egy Budapest térkép alapján, másfelől Radnóti életútja vonalán haladnak, s tárnak fel részleteket a költő és a főváros kapcsolatáról. A kötetben ennek megfelelően kap jelzést az említett kis térképen Radnóti szülőháza, gyerekkorának otthona, dédnagynénjének lakása, több más kávéház mellett a Kis Ilkovics kávéház, a Gyarmati Fannival közös lakásuk, Gyarmati Fanni gyermekkori otthona, a Vajda János Társaság törzshelye, a költőről elnevezett művelődési ház és még számos helyszín, ami közvetlenül vagy közvetve köthető a költőhöz. A térkép ennek alapján egyfajta Radnóti-zarándokúthoz is megfelelő kalauz, de azok számára is fontos információgyűjtemény, akik a múlt század irodalmi élete és annak utóhatása fontosabb helyszíneit is szívesen megismernék. 

A kiadvány egyik szerkesztője, Juhász Anna így fogalmaz a zsebkönyvvel kapcsolatban: „Egy ember története sosem egy ember története csak. Barátságoké, alkotásé, vacsoráké, szabad levegőé, társalgásé, elbújásé is, s ezek a csempékként egymáshoz illesztett kis képek adják ki az elmúló jelent – egy élet döntéseit, látványát, történelmét. Ami az övé volt. És ami már a mienk. Erről szólnak az emléktáblák, a szobrok, a városi domborművek – és erről szól a séta is, amivel Radnóti nyomába eredhetünk.” 

A könyv lapjain egész vegyes műfajkavalkád vonul fel: a költő versei, naplórészletei, jegyzetei, a kortársak visszaemlékezései, naplóbejegyzései, az utókorban írt elemzések, Radnóti művei által született gondolatok róla és Budapestről. A kötetben mások mellett L. Ritók Nóra, Kollár-Klemencz László, Gryllus Dániel, Fejtő Ferenc, Molnár Piroska, Beck Judit, Márton László és Fabiny Tamás egy-egy szövege olvasható a témában. Az apró kiterjedése ellenére rendkívül gazdag tartalmú kiadványban számos fotó illusztrálja a költő és a főváros kapcsolatát, a korabeli fotók közül jó pár csak ebben a könyvben látható először a nagyközönség számára.

Csillag: 5