Prágában is visszaköszön az esztergomi vár nagyterme

A középkori Magyarország épületei a történelem viharai miatt legtöbbször töredékesen, vagy éppen romokként maradtak fenn. A török háborúk ráadásul éppen az ország közepét, a leggazdagabb városokat érintették, így Budát, Székesfehérvárt, Esztergomot – bár éppen az újabb, második világháborús pusztulás után több épület középkori eredete ismét láthatóvá vált. Látványtervek, rekonstrukciók természetesen készültek, több épp az utóbbi években, a digitális grafika eszközeit felhasználva, de ezek is csak nagyjából idézik vissza az egykori dicsőséget.

Fennmaradtak viszont külföldi analógiák, különösen Közép-Európában, vagyis Krakkóban, Prágában, vagy épp a német területeken. Ebben a térségben mindig is nagyon erősek volt a kulturális és építészeti kapcsolatok, sokszor maguk az építőmesterek vagy épp a megbízók is ugyanazok. A későbbiekben, különösen Mátyás idején felerősödtek az itáliai kapcsolatok. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy a reneszánsz nálunk előbb meghonosodott, mint Franciaországban, vagy Németországban. Sajnos persze ebből a dicső korból is csak töredékek maradtak ránk.

A blog ötleteket ad, hova érdemes elutazni, ha a középkori Magyarországot szeretnénk (legalább nagy vonalakban) viszontlátni. Ebben szerepel az esztergomi vár is.

Magyarországon több híres nagyterem is épült a középkorban: Budán a Zsigmond építette új palotában, amit Friss-palotának neveztek, valamint a Duna partján, ahol hagyományosan az országgyűléseket tartották. De nevezetes nagyteremmel rendelkezett az esztergomi vár is, ahol az érsekek építkeztek, igaz, ennek boltozata a leírások szerint fából volt. De hogy nézhetett ki egy ilyen későközépkori nagyterem? Ehhez érdemes Prágába látogatni, ahol a vár egyik legfőbb látnivalója az Ulászló-terem. Az óriási helyiség 62 méter hosszú és 16 méter széles (vagyis 992 négyzetméter alapterületű!) és legmagasabb pontján 13 méter magas. Névadója és építtetője II. Ulászló, vagyis „Dobzse László”. A budai hatás itt is közvetlen, a fantasztikus termet megalkotó Benedikt Ried építőmestert Ulászló Budára küldte, hogy az ottani (vagyis itteni) palotája alapján dolgozzon. A Prágában és Budán hatalmas építkezéseket levezénylő Ulászló a legújabb kutatások szerint méltatlanul, csak az utókor ármánykodása miatt kapta az együgyűségére utaló Dobzse nevet, amit az is mutat, hogy akinek ilyen beruházásokra van pénze, minden bizonnyal nem a róla elnevezett Lacikonyháról kénytelen ételt hozatni.