Így vitték harcba 170 éve a katonákat +videó

Az 1848-49-es szabadságharc korát idézték fel a hagyományőrzők a közelmúltban a Tatai vár udvarán. A fegyverbemutató mellett azt is megmutatták az érdeklődőknek, hogy hogyan hívták csatába a falubeli férfiakat. 

Matányi Marcell történész, a 32-es Gyalogos Kompánia Hagyományőrző Egyesület kiképzője irányította a bemutatón részt vevő hagyományőrző katonákat. Közben pedig a közönség örömére narrálta a látottakat is. Többe között azt is megtudtuk, hogy hogyan toborozták egykor a katonákat. 

Táncos toborzás a Tatai vár udvarán

A történész elmondta, hogy a táncos toborzás kifejezetten magyar dolog, a török kor utáni időkből maradt hátra. 

– A nyugati minták alapján hazánkban is toborzó körletek voltak megadva az ezredekhez. És ezek az országgyűlés által megadott létszám alapján toborozhattak katonákat. Az angoloknál például ez úgy működött, hogy beültek a kocsmába, doboltak, megpróbáltak fejpénzt osztani, de általában leitatták a férfiakat, akik részegen aláírták a szerződést és ők másnap a kaszárnyában ébredtek másnaposan – magyarázta a szakértő, aki elmondta, hogy ezt a szokást nálunk ezt egy kicsit megpróbálták magyarosítani. Mivel a magyar kultúrának nagyon fontos része a tánc, ezzel a hangulattal próbálták a férfiak hazaszeretetét fokozni. 

– Kiálltak a toborzó alakulatok, általában cigány bandák a térre és osztották a város által felajánlott bort a legényeknek, akik ittak és táncoltak. Vannak olyan anekdoták, hogy amikor átvették a katonáktól, főleg a huszároktól a csákót, és azt a fejükbe nyomták, attól fogva ők onnantól kezdve katonának számított – tette hozzá a történész, aki szerint ez a táncos toborzás az 1700-as évek óta működött Magyarországon.