Egy különös vándorkiállítás, ahol fine art fotók és festmények szerepelnek

Győr és Veszprém után Esztergomban látható a Játék a lengyel festészettel című különleges képek tárlata. A vándorkiállítás – melyek az eredeti festmények és az azok alapján készült fotók láthatók – Esztergomban június 11-éig a Vármegyeháza dísztermében várja a közönséget, később a Szent Adalbert Központ ad helyet a kollekciónak.

Hol vannak már azok az idők, amikor a portréfestők modellekről, a tájképfestők pedig a tájak előtt ülve, állva készítették el alkotásaikat? A művészek nem feltétlenül legavatottabbjai már rendszeresen élnek azzal a gyakorlattal, hogy általuk vagy (még rosszabb) mások által, internetről leszedett fotók alapján festik meg az adott témát. 

Csoma Szilvia fotós ezt a kétséges szituációt állította feje tetejére, amikor úgy döntött, hogy az eredeti festményeket fényképekként jeleníti meg. A blikkfangos elképzelés akár persze kritikája is lehetne a fent idézett gyakorlatnak, de önmagában is megállja a helyét az ötletes megközelítés. A Játék a lengyel festészettel című vándorkiállítás június 1-jén érkezett Esztergomba, hogy először a Vármegyeháza dísztermében két héten át várja az érdeklődőket (a további esztergomi helyszín a Szent Adalbert Központ lesz). 

A kiállításnak nemcsak képzőművészeti jelentősége van, de nemzetiségi is, hiszen a tárlatot Esztergom Önkormányzata mellett az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és az Esztergomi Lengyel-Magyar Baráti Társaság szervezte. A Pest megyei Kosdról Esztergomba érkező Csoma Szilvia fotós a 19. és 20. századi lengyel festészet portréterméséből válogatta össze azokat, melyeket aztán később a festmény alapján fotózott új, élő modellekkel. 

Az alkotó egy korábbi kiállítása kapcsán többek között így nyilatkozott erről a stílusról: „Néhány éve kezdte térhódítását a fine art stílus a fotóművészetben, melynek révén olyan digitális képeket készítünk, mintha azok festmények lennének. Ez a stílus lehetővé teszi, hogy családi, vagy gyermek portrék számítógépen való kézzel megretusálása után festményszerű hatást érjünk el. Ezeket a portrékat előre összeválogatott régies stílusú, vagy nagyon elegáns ruhákban szoktuk elkészíteni sokszor régi időket idéző kellékekkel. A projektre visszatérve fontos volt, hogy az öltözék olyan legyen, mint a festményeken, tehát visszahozzuk azt a századot, amikor a festmény készült.”