Sulyok Teréz tatabányai akvarell kiállításán az árnyékok is életre keltek (fotók)

Laskay Zsolt zongorajátéka teremtette meg a megnyitó hangulatát, majd Bánfi József festőművész a Tatavölgyi Alkotók csoport vezetője méltatta a művészt. A tárlatvezetés évtizedekre repítette vissza a látogatókat, a szocialista realizmus idejére, amikor ál-optimizmussal ábrázoltak nehéz fizikai munka közben embereket, majd mikor beköszöntött az új világrend, Bánfi József emléket állított a kiváló helyi művészeknek az In memoriam - Komárom-Esztergom megye és Tatabánya képzőművészei és alakítói 1965-2018 című kötetével, amelyben a halhatatlan tehetség előtt metszetekkel tisztelgett. 

Újabb csoport, az Ötök alapítói között volt Sulyok Teréz is. Később életre hívták a Tatavölgyi Alkotók művészeti csoportját, amelynek tagjai évente többször mutatkoznak be különböző helyszíneken. A megyei könyvtár mellett az Opel Szalonban, a Puskin Művelődési Házban és a KERI Galériában. 

Bánfi József kiemelte: Sulyok Teréz tudását a szombathelyi főiskolán, a szabad szellemet a társaitól tanulta. Az ország egyik legjobb akvaristája. Jól használja az olajfestéket is a vásznon, ám leheletvékony akvarelljei egyedülállóak. Kitért az impresszionistákta, akik összekeverték a színeket a napfény játékával, ezzel felszabadították a művészetet.

Majd egymást követték Sulyok Teréz gyönyörű alkotásai. Amelyekből felragyog a színek teljes szépsége. Még az árnyékok is élnek. A kiállítás anyagának egy-egy képéhez fűzött Bánfi József néhány gondolatot. Az alkotó tájképeinek gyönyörű színeit emelt, az egymás mellett lévő árnyalatok játékát, amellyel a tehetséges alkotó csodákra képes. Elmondta: száz évvel ezelőtt egy textilmérnök hozzávetőlegesen egymillió színt különböztetett meg. Ma már több millióról beszélünk. Teréz ezekből mutat meg nekünk jó néhányat, képeivel azt az élményt adja át, amit ő élt át, mikor az adott tájat nézte. S. G.