Különleges kiállítás tiszteleg a Szénrakodó előtt Dorogon

Dr. Tittmann János polgármester nyitotta meg a színes tárlatot, amelynek alkotásait az őszi művésztábor ihlette. Wehner Tibor művészettörténész mutatta be a többféle stílusban készített műveket. 

– Különleges a dorogi művészeti vállalkozás, mert nem egy varázslatos tájegység, nem egy több évszázados múltat rejtő városi közeg, nem egy mély kulturális-művészeti tradíció által éltetett környezet, hanem egy különleges, egyedülállónak méltán nevezhető emlék, egy furcsa szépségek-övezte ipari építmény állt a művészi érdeklődés középpontjában: a dorogi Szénrakodó. Külön értekezés témája lehetne az ipar, az ipari jelenségek és objektumok művészeti interpretációjának problematikája, amely a modern, a XX. századi művészet történetében vált gyakorlattá, hol felerősödő, hol lanyhuló tendenciává, de ebben a körben is különlegesnek ítélhető, amikor a művészek egy csoportja egyetlen, és korántsem átlagos jellegű és megszokott funkciójú ipari objektumra koncentrál – fogalmazott.

A Duna 1721,5-ös folyamkilométerénél a folyómederben két hatalmas betontalapzaton álló fémkonstrukció a természeti jelenségek és az emberi tevékenység produktumainak kontrasztját megjelenítvén, mintegy 20 méteres magasságba emelkedik a folyami tájban. Az építmény 1927 óta működött a dorogi szénbányák osztályozó egységétől induló hat kilométeres kötélpálya csillesorának fogadóállomásaként, amely alá a dunai uszályok beúszhattak és beállhattak, hogy szénnel, illetve szénporral megrakodhassanak, és rakományukat a fővárosi ipari üzemekbe szállíthassák. A 200 négyzetméteres alapterületű létesítményben a bunkeres surrantón öntötték le az uszályokba a szénport, és egy tároló is volt, a puffer, ahol az uszálycserék alatt összegyűlt, csillékben érkezett szállítmányt raktározták a holtidőben. 

– Most egy újabb kezdeményezés ugyancsak ezen ipari emlék kulturális-művészeti célzatú életre keltésével kísérletezik: a jelenkori magyar művészet alkotói a Szénrakodóval kapcsolatos élményeiket, a folyami építmény által megfogalmazott koncepcióikat és üzeneteiket foglalták izgalmas műalkotásokba. A Dömötör Sámson László költő-képzőművész-állóhajó-kapitány által vezényelt felhajtóerő-programhoz, a mentőláda-akcióhoz kapcsolódva, Dorog városának ösztönzésére és támogatásával született meg ez a Szénrakodó-kollekció, amely más és más alkotói generációkhoz és művészeti törekvésekhez kapcsolódó művészek alkotásait sorakoztatja fel – magyarázta a művészettörténész. 

Hozzátette: a kiállítás alapvetően két szemléletmódot reprezentál: a Szénrakodó-építmény konkrét megidézésére vállalkozó műveket, illetve az objektumra áttételesen hivatkozó munkákat állít elénk. Mindkét vállalkozás megalapozottnak és hitelesnek, érvényes üzeneteket közvetítőnek ítélhető: a dunai tájban megjelenő Szénrakodó látványa már önmagában is hallatlan különös, már-már szürreális jelenség, így ihletett leképezése, esztétikai minőséggé érlelt valósághű megjelenítése is magával ragadhatja a befogadót. Az áttételes, a jelképes, a szimbolikus, illetve konceptuális vonatkozások világában az asszociációs körök kitágulnak, a jelentéstartalmak elmélyülnek. 

A tárlat december 20-ig tekinthető meg a Dorogi Galériában.