2022.11.28. 17:34
Könyvbemutató: Horthyt és a kiugrási kísérletet írja le az Esztergomban bemutatott kötet
Kiugrás a történelemből – Horthy Miklós a világpolitika színpadján címmel jelent meg Ungváry Krisztián történész új könyve.
Forrás: 24 Óra
Fotó: Pöltl Zoltán
A sok fotóval illusztrált kötet azt járja körbe, hogy miért nem sikerült a második világháború ötödik évében a magyar kormányzónak a kiugrás, vagyis a béke irányába mutató azon folyamat, melyben a náci Németországgal gyökeres szakítottak volna és a tűzszüneti megállapodást kötnek a szovjetekkel.
A könyv az 1944. október 15-ei nap történései mellett azok előzményeit, a nap kronológiai sorrendben való elbeszélését és a kiugrási kísérlet bukása utáni helyzetet és következményeket mondja el és elemzi. Ungváry tisztában volt azzal, hogy a mai Magyarország már sokszorosan átértékelte, megemésztette a Horthy nevével jelzett korszakot, azok mélypontjait és sikereit.
A Kiugrás a történelemből című kötet éppen a téma kényes volta miatt egy alapos kutatás eredménye, ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy a jobboldalisággal egyáltalán nem vádolható szerző művét még sokan fogják vitatni. Az író tanulmánykönyve első lapokon így fogalmaz:
„…a kiugrás tétje, azaz a háború lerövidítése és a békefelételek kérdése jelentős volt. Egy sikeres kiugrás százezrek életét mentette volna meg, és jelentősen lerövidítette volna nemcsak a magyarországi harcokat, hanem a teljes második világháborút.” Ungváry ezt még óvatosan azzal tűzte meg, hogy „Emellett Magyarország 1945 utáni határait is befolyásolta volna.”
Néhány sorral arrébb pedig kifejtette, hogy „Horthy Miklós 1944. október 15-ei kiugrási kísérletének tárgyalása nem csak emlékezetpolitikai szempontból kitüntetett jelentőségű. Ez minden XX. századi magyar történelemről szóló munkában szerepel, ezenfelül kiterjedt szakirodalma is van.”
A történész azt is elárulta könyve elején, hogy ezzel a tudományos munkájával két célja volt. Az egyik, hogy a rendelkezésre álló források és feldolgozások segítségével összeállítsa az események időrendiségét, és feltárja a források „keletkezéstörténetét”, illetve utaljon azokra a legfontosabb lehetőségekre, melyek szerinte kimaradtak. A másik cél pedig az volt – mint írja – hogy „bemutassa, hogy milyen döntések vezettek a magyar történelem legnagyobb hatású katasztrófájához.”