A zsidóság múltja volt a fókuszban a tatabányai helytörténeti konferencián

A helytörténet és eszközei címmel szervezett konferenciát a Tatabányai Múzeumban a Szenes Hanna Magyar- Izraeli Baráti Egyesület és a Tatabányai Múzeumbaráti Kör.

Sugár Gabi

Forrás: Facebook/Tatabányai Múzeum

Pál Gabriella, a múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, dr. Toronyi Zsuzsanna, a budapesti Magyar Zsidó Levéltár és Múzeum igazgatója A helytörténeti kutatások helye és szerepe a magyarországi zsidó közösségek múltjának feltárásában címmel tartott online előadást. A zsidóság történelmi jelentőségéről, s a tudományos kutatásokról szólt, amely 1822-ben indult Berlinben. Ekkor kezdték kutatni a zsidósággal kapcsolatos lokális és globális értékeket, megismertetni a helyi közösségek történetét, s ezt néhány évtizeddel később a rabbik is kiemelt feladatuknak tekintették.

Az első összefoglaló tudományos mű 1884-ben született Kohn Sámuel tollából A zsidók története Magyarországon címmel. Nem sokkal később hazánkban szerepelt elsőként egy kiállításon olyan tárgy, amely kapcsolódott a zsidósághoz. A második világháború után elképesztő űr támadt, ekkor Scheiber Sándor nevéhez fűződik több kutatási anyag összeállítása, amelyben részt vettek hallgatói is. A Magyar Zsidó Levéltár 1972-ben nyílt meg, s azóta elképesztő mennyiségű anyagot próbálnak rendszerbe foglalni, digitalizálni, s széles körben hozzáférhetővé tenni.

Az online előadás után Lusztig Péter alpolgármester emelte ki a konferencia fontosságát. Elmondta, hogy hazánkban nincs zsidó nemzetiség, vallásként szerepel. Fontos szerepet vállalnak azok a szervezetek, akik kutatják e csoport történelmi jelentőségét.

Megindító
Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója megindító előadásában emberi történeteket mondott el. Az erődökben a második világháborúban sok zsidót gyűjtöttek össze, s szállítottak különböző táborokba. Embertelen körülményekről, családok kiírtásáról szólt, s csodás menekülésekről. A konferencián az esztergomi zsidóság emlékének megőrzése, a kistelepüléseken élő zsidó népesség kutatása, a megyei zsidó vonatkozású emlékhelyek és emlékművek is szerepelt.