2022.09.28. 16:56
Vészterhes korszakban segítenek élni az esztergomi kiállítás alkotásai
Párhuzamok címmel nyílt meg Verebics Katalin festő kiállítása Esztergomban. A Kaleidoszkóp Házban tartott eseményen Horváth Éva Mónika festő és régi jóbarát beszélt a közönségnek az alkotó új műveiről, melyek központi elemei az érző és cselekvő női világot a kezek és szemek jelentették. A tárlat október 19-éig lesz látható a vízivárosi alternatív művelődési központban.
A tárlat egyik központi alkotása, az egyiptomi istenséget is ábrázoló festmény
Forrás: 24 Óra
Fotó: Pöltl Oxi Zoltán
„Egy csodálatos kisvárosban, egy országos hírű művész képei vannak a falon, egy olyané, aki szépen csöndben, mint a tenger árja éli az életét. Verebics Katalin művészete egy belülről fakadó figyelem, egy olyan narratíva, melyről nem mondhatom el, hogy konkrétan figurális, vagy absztrakt, hanem egy olyan elbeszélése az életnek, ami egy mostani vészterhes korszakban segít élni.”
Fotós: Pöltl Oxi Zoltán / Forrás: 24 Óra
Ezekkel a szavakkal kezdte Verebics Katalin festőművész kiállításának megnyitását Horváth Éva Mónika festőművész. A Kaleidoszkóp Ház galériájában megtartott eseményen a következő gondolatokkal folytatódott a beszéd: „Katalin képei segítenek meglátni a bensőségesen szépet a maga keménységében, kritikátlan fájdalmában. A mostani esztergomi kiállítás képein kezek és szemek játszák a főszerepet. Ott van Fatima keze és ott vannak a kezek, melyek simogatnak és szemek, melyek látnak, mindazok az érzékek is ott vannak, melyek segítenek nekünk az életben eligazodni.”
Fotós: Pöltl Oxi Zoltán / Forrás: 24 Óra
Egy markáns alkotói út - Verebics Katalin 1999-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán indult, majd 2015-ben elvégezte a Képzőművész-Tanár Mesterképzési Szakot. Az Esztergomban most nyílt kiállításához illesztett ars poeticat is tartalmazó biográfiájában azt írta: „A képzőművészeti tevékenységen túl művészettörténeti előadásokat tartottam magyar és angol nyelven. Vezettem workshopokat és művésztelepet minden korosztálynak, Magyarországon és külföldön.” Ugyancsak ebben a szövegben olvasható alkotói munkásságának technikájára vonatkozó része is: „Gyakran dolgozom olajjal, de talán még nagyobb szabadságot jelent az, ha a kollázs technikáját alkalmazom, illetve a klasszikus grafika technikái közül a számomra legkedveltebbeket, a hidegtűt és a monotípiát. Naplószerűen festem ki és rajzolom a bennem zajló történéseket. A figuratív megfogalmazás érdekel leginkább.”
Horváth Éva Mónika azzal folytatta, hogy egy nehéz és elemi korszak köszöntött ránk, melyet Verebics Katalin képei a világlátás eszközeiként jobban megérthetünk. A méltató rámutatott: amit most láthatunk az esztergomi kiállítóhelyen, az nem női festészet, nem genderfestészet, ez életfestészet. „A nők mindig fájdalommal szültek, sírással és lelki fájdalommal búcsúztak a halottaktól, ezzel a mély, nagy, hömpölygő érzelmi telítettséggel élték meg sorsukat mindig”, tette hozzá a szónok. Horváth Éva Mónika a képeket konkrétabban elemezve kiemelte, hogy Verebics Katalin igen merész dolgokat csinál, hiszen olyan képkivágatokat használ, amelyek segítenek abban, hogy ráirányítsa a figyelmet arra, hogy merjünk személyesen, egyszerű, érzéki emberek lenni, és nemcsak nők.
A megnyitón külön kiemelést kapott az a festmény, melyen Szehmet, az oroszlánfejű, nőtestű egyiptomi istenség látható. Horváth Éva Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ábrázolás azért is fontos, mert itt az alkotó a nők erejét és a létben elfoglalt, totális központi helyét nyomatékosítja. „Ez az az emberi természet, ami túl fog minket vinni ezen a mostani válságos időszakon, amibe beleléptünk”, zárta beszédét a méltató.
