Ember lett a kutyából a tatabányai tárlaton

A bánhidai galériában bemutatkozó alkotó alapítója a Magyar Animációsok Közösségi Célokért csoportnak. 

– Két képregényszerű grafika sajátossága az irónián túl, hogy olyan erős, jól megírt szövegek, rövid mondatok vannak a buborékokba elhelyezve, amelyek hirtelen egész regény nagyságú asszociációs tereket képesek megnyitni – mondta többek között megnyitójában Sopotnik Zoltán József Attila-díjas költő. Magyarázatul felidézzük az egyiket, amely felett egy szörnyű arcot vágó fiú áll négykézláb, két gyerek nézi őt elszörnyedve.

„Kiskoromban kutya voltam. Szerettem négykézláb járni, és követni a nagymamámat mindenhová. Egy nap megharaptam az ovis barátnőmet, onnan kezdve saját elhatározásra ember lettem.”

Nyilvánvaló, hogy a panelekben, amelyek főszereplők a Mintázatban, panellények laknak. Hogy kik is ők? Sopotnik Zoltán elmagyarázta:

„A panellény a szorongás nagymestere, olimpiai bajnoka, párhuzamos univerzumok úttörője, biológiai és filozófiai kötőanyag, egyfajta lélekhabarcs, ami összetartja akár a lakótelep épületeit is. Nélküle minden négy- vagy tízemeletes, az egész város, ország, sőt Kelet-Európa is összedőlne, és a romokon teázhatnának a valóság hivatalnokai.” 

Mielőtt az érdeklődők alaposabban megnézték volna a grafikákat és elindították volna saját gondolatfutamaikat, a művészné mosolyogva jelentette be, hogy megvásárolhatóak, a bevételt pedig a Mosolygós Gyermekekért Alapítványnak ajánlja fel. Az alkotásokat a művelődési ház nyitvatartási ideje alatt május 18-áig lehet megtekinteni. Belépődíj nincs.