Komáromi énekesnőt vesz feleségül a slágergyáros 80 éves magyar dalszerző

Még a Bors számolt be január elején arról, hogy Dobos Attila szilveszter éjjelén kérte meg R-Zsó kezét. Az esküvőnek most, Dobos Attila 80. születésnapját jött volna el az ideje, ám a járvány miatt bizonytalan ideig elnapolták.

– Valóban most szerettük volna megtartani az esküvőt, de a koronavírus-járvány keresztülhúzta a számításainkat. Akkor házasodunk össze, ha Isten is úgy akarja. De akkor nagyon! Ha már nem lesz járvány és a szerelmünk ugyanúgy fog lobogni, mint ma. Meglátjuk, hogy a jóisten mikor engedi ezt meg – fogalmazott Dobos Attila a Kemma.hu-nak.

Erzsike abban is bízik, hogy utána Komáromban, abban a városban is felléphetnek együtt, ahol negyven évig élt.

– A dalaim közül többet még korábban elküldtem a helyi rádiónak, és egyiket sem adták le. Nagyon jólesne, ha most, Attila nyolcvanadik születésnapján legalább egy közös duettel, Dobos Attila-slágerrel pótolnák. Például A Kövek a vízparton vagy a Vitorláshajó című dalokat ajánlanám, amelyek a Hatvaniné Erzsébet Youtube-oldalon is megtalálhatók – részletezte.

– Örülnék, ha egyszer Komáromban, hazai környezetben Attilával közösen felléphetnék. Az országban, illetve magyarlakta területeken többször is énekelhettem, énekelhettünk, de odahaza még nem. Tudom, hogy az idén a járványhelyzet miatt elmarad a Komáromi Napok rendezvénysorozata, de jövőre is nagyon szívesen mennénk – mondta az énekesnő.

Dobos Attila az 1960-as években vált ismertté. Olyan slágerek komponálása fűződik a nevéhez, mint például az Isten véled, édes Piroskám, a Se veled, se nélküled, az Annál az első ügyetlen csóknál, a Kövek a vízparton, a Boldogságtól ordítani tudnék. Dalait mások mellett Mary Zsuzsi, Aradszky László, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri, Koncz Zsuzsa, Koós János és Korda György énekelték, de ő is többször a zongora, illetve a mikrofon mögé ült és előadta szerzeményeit.

Az ünnepelt hallatlan népszerűségnek örvendett, reggelente tucatszámra szedte ki a postaládájából a leveleket, és válaszolt néhány sorban, küldte a dedikált fotókat a szimpatizánsainak. Délelőttönként a fogorvosi rendelőben gyógyított, délutánonként pedig próbált, zenét írt, országszerte fellépett második feleségével, Mary Zsuzsival. A 24 Óra elődjének, a Dolgozók Lapjának 1968-ban úgy nyilatkozott, életéből csak az alvás hiányzik. Abban az időszakban lapunkban működött az Ezt dúdolja mindenki… rovat, és itt szinte minden alkalommal egy-egy Dobos Attila–Szenes Iván-páros alkotta dalt is közöltünk olvasóink kérésére.

Az Isten véled, édes Piroskám története

Dobos Attilát az egyik legnagyobb, az Isten véled, édes Piroskám slágerének születéséről is faggattuk. Bizonyára kevesen tudják, ezzel a címmel a ’60-as években háromfelvonásos minioperett is futott a színházakban. Sokakban felmerülhet az a kérdés is: vajon ki volt Piroska?

– Mindenki azt hiszi, hogy egy fiatalkori szerelmem inspirált. Szó sincs róla, inkább az igazat mondom el. Piroska Szenes Iván szövegíró édesanyja, Szenes Andorné volt. Nagyon kedves, aranyos asszony volt. Iván nagyon szerette az édesanyját, és egyszer megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem zenét írni egy számhoz. Az lenne a címe és a témája, hogy Piroska. Tetszett az ötlet, rögtön hozzá is fogtam. Boldog voltam, hogy megírtam és így sikerült. Örülök, hogy a mai napig sok helyen lehet hallani. Büszke vagyok, hogy Magyar Rádió Made in Hungary hangversenyét Aradszky László megnyerte vele, és a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemeze lett. Ez akkoriban 100 ezer eladott példányt jelentett. A minioperett szövegét Szenes Iván és író barátja, Kövesdi Nagy Lajos készítették, a zene fűződik a nevemhez. A jóisten áldja meg Piroska nénit! Olyan slágert inspirált, amely örök életű lesz.