Tata legügyesebb tojásgravírozóját a sütéssel és a restaurálással se lehet zavarba hozni

A Bálint-pékség alapítójának a lánya, ugyanis az ő édesapja az a kiváló mester, aki 1957-ben vált maszekká, s nem csak fiát tanította meg mesterségére, de lányát is. Ennek köszönhetően az időközben nagymamakorúvá vált hölgy ma is tud süt­ni. Nem csak kenyeret, de finomabbnál finomabb péksüteményeket is.

A Fazekas Utcai Általános Iskola ének-zene tagozatának legelső évfolyamára nyert felvételt, ahol Baranyi Józsefen kívül olyan kiváló pedagógusok tanították még, akik bevezették őt is a művészetek szépen megkomponált hangjain túli világába is. Ennek ellenére – az akkor még délutánonként a Vaszary János iskolában működő – kereskedelmi szakközépben tanult tovább, ahol ruházati eladó lett. Alig múlt el húsz esztendős, amikor már egy üzlet vezetőjeként dolgozott a Harangláb Cukrászdával szemben.

Diák volt még, amikor édesanyjától megtanult ruhákat varr­ni, majd Cs. Kiss Ernő népművész szerettette meg vele a dekorálást. Később kezdett el rajzolgatni és festegetni; ma is szívesen készít másolatokat különböző fényképekről. Portrékat és tájképeket egyaránt.

Mikor nyugdíjas lett, kitanulta a számítógép kezelését, s ennek köszönhetően fedezte fel a tojásfestést és -gravírozást. Először megrajzolja a mintákat, majd ecsettel kifesti, vagy kigravírozza azokat. Időnként kivágja a tojások héjának egy részét, vékony tüllöket feszít rájuk, amiket strasszokkal díszít.

A tehetséges asszonytól megtudtuk azt is, hogy kacsák tojásait sosem használja, de a struccokét gyakran. Ez utóbbiak a legkülönlegesebbek, de figyelemre méltók még bútorrestaurálásai, továbbá azok a munkái is, melyek üvegtárgyakra kerülnek. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb az a Kemény Dénes portré, amit egy korsóra vésett, s a legendás vízilabdázó azt kapta ajándékba egy barátjától.

Mátyás király vonásait tükrébe véste

Földesné először a tojáskirálynő, Zsigóné Kati munkáit próbálta utánozni. Legelső alkalommal tyúktojásra festett kalocsai mintát, jó tíz éve pedig már Gödöllőröl szerzi be a libatojásokat. Ezeket azonnal kifúrja két végükön és kifújja tartalmukat. Legutóbb 400 sárgáját távolította el három hét alatt. Miután végzett ezzel, hipós vízben kiáztatja a héjakat, majd a szárítás után elkezdi a díszítést. Párhuzamosan többet is csinál. Tojásait időnként kihímzi. Ilyenkor kifúrja a minták lyukait, majd a velük szemközti oldalon is csinál egyet, melyen a varrótűt először belülről vezeti ki, majd vissza, hogy a fonal egy másik lyukban folytathassa útját az előrajzolt minta szerint. Immár hét éve emutojásokat is díszít. Mivel ezek színe zöld, a mintákat csak ki kell gravíroznia a héjból. Ezen munkáit is többször részesítették már különböző elismerésekben, mint ahogy Mátyás király azon portréjáért is kapott már értékes díjat, amit saját tükrébe gravírozott.