2019.04.12. 07:04
Egy vonalas füzetbe jegyezte le a legelső regényét a Terézanyu-díjas írónő
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár támogatásával író-olvasó találkozót szerveztek az epöli polgármesteri hivatalban, ahol R. Kelényi Angelikával és Baráth Viktóriával, az Álomgyár kiadó írónőivel beszélgethettek az érdeklődők.
Író-olvasó találkozót szerveztek az epöli polgármesteri hivatalban, ahol R. Kelényi Angelikával is beszélgethettek a résztvevők.
Forrás: 24 Óra
Fotó: Walczer Patrik
– Kilencéves koromban született meg az első regényem, amelyet egy vonalas füzetbe jegyeztem le. Lány osztálytársaim pedig több alkalommal kértek fel arra, hogy én írjam meg a nevükben a szerelmes leveleket – mondta R. Kelényi Angelika a találkozón. A Terézanyu-díjas író később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Karán végzett, majd külsős munkatársként női magazinokban publikált. 2014-ben Az agyam eldobom címmel jelent meg első könyve, amelyet további tizenegy mű követett.
– Néhány romantikus hangvételű kötet után, történelmi regényt szerettem volna írni. A kiadóval egyeztetve Szulejmán szultán életét bemutató alkotás született. Megalkottam egy fiktív világot, amelyben a szereplők valósak, Illésházi Anna, valamint az uralkodó kapcsolata viszont kitalált – fogalmazott a szerző, majd hozzátette: szerepel benne egy összeesküvés is, amely szintén egy nemlétező női szervezetnek köszönhető.
R. Kelényi Angelika a Szulejmán könyvek után az Ártatlan trilógiát írta meg, amelyre a mai napig rendkívül büszke. A találkozón is megjegyezte: bár a művekben szereplő helyszínekre nem minden esetben sikerült elutaznia, a fellelhető források alapján hitelesen ábrázolta azokat. A Báthory Erzsébet udvarában játszódó első kötet kapcsán több, a hírhedt grófnő életét bemutató filmet is megtekintett.
– A Mennyei bűnök című könyvem alapjául az egyik hazai hírportál cikke szolgált. Bár a cselekmény alapja valós, fiktív események sorozatát olvashatjuk a műben – mondta.
Az író a történelmi regényekkel kapcsolatos kutatómunkáról is beszélt, amelyet sokrétű munkafolyamatként említett. Mint fogalmazott, sokszor megálmodja azt, hogy a főszereplők milyen kapcsolatban legyenek egymással.
– A kötet megjelenése előtt jártam Rómában, ahol az idegenvezetőm olyan helyszínekre is elvitt, ahol ritkán fordulnak meg turisták. Felfedeztük többek között a műben szereplő Sant’Ambrogio zárdát, de egy 15. századi kolostorban is megfordultunk, amelyben ma is élnek szerzetesek – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte egy regény akkor lehet igazán jó, ha a szerzője beleéli magát a főszerepbe. Éppen ezért a főhőseiben benne rejlik a lelkének egy darabja is.
