Tatára és Tatabányára is elhozná a Csodaszarvast Belinszki Zoltán

– Hogyan jött létre a legutóbbi darab?

– Viharos körülmények között. Az előző évadban két hónapon belül három premierünk volt. Elsőként Szabó Magda Születésnap című regényének színpadi változata Békéscsabán, Bartus Gyula rendezésében. Ezt követte az Ármány és szerelem című klasszikusból készült musical, Varga Viktorral. Végül a Drótos Jankó szlovák nyelvű bemutatója. Csasztvan András, a szarvasi Cervinus Teátrum igazgatója keresett meg egy remek ötlettel. Békebeli mesét dolgoztunk át szövegkönyvvé, hogy megmutassuk a szlovák lakta hazai települések népszokásait. Pál István Szalonna muzsikájával és a Tessedik Táncegyüttes produkciójával autentikus és élvezetes előadás született belőle.

– Miként fogadta a közönség a darabot a Nemzeti Színházban?

– Telt ház előtt játszottuk, és negyedórás vastaps zárta. Még aznap meghívták májusra, a Hagyományok Házába. Több okból is különleges alkalom volt ez számomra. Mindenek előtt azért, mert az édesanyám, az anyósom és a nagynénémék is eljöttek megnézni. Utóbbiak a maglódi hagyományőrző együttes, a Roszicska tagjai, jól ismerik a szlovák dalokat-táncokat. A közönség soraiban számos szarvasi barátunk megjelent. Mellettünk-mögöttünk a nemzetiségi iskola diákjai ültek. Először a kiszézésnél éreztem, hogy a nézőtér együtt mozog a színészekkel. Öregnek-fiatalnak egyaránt a zene ritmusára járt a lába.

– Minden színházi előadást megpróbál megnézni?

– A szándékon nem múlna, de sajnos meglehetősen kevés rá az idő. Amíg itthon, a Jászai Mari Színházban dolgoztam, egyetlen premiert sem hagytam ki, próbát is csak nagyon ritkán. A színház: szerelem.

– Mennyire kritikus a színészekkel?

– Tőlük kell megkérdezni. Egy biztos: nem tartozom azok közé, akik szóról szóra azt várják a színpadon, mint amit leírtak. A színház közösségi műfaj: van tere benne a rendezőnek, a színésznek, a táncosnak, a díszlettervezőnek, a műszaknak… Mind hozzáteszik a magukét, hogy jobb legyen. Emlékszem, például a néhai Benkő Gézának főszerepe volt abban, hogy a Csodaszarvas sámánját a mai napig imádja a közönség. Áprilisban sajnos nem tudok Keszthelyre utazni, pedig dupla előadás lesz ebből a darabból.

– Min dolgozik jelenleg?

– Három nagyobb feladatom van ezekben a napokban, hetekben. Fotókkal, valamint cikkekkel illusztrált könyvet szerkesztek két olyan embernek, akikkel nagy megtiszteltetés együtt dolgozni. Erről egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a kiadvány tervezője is Komárom-Esztergom megyei. A másik egy mesejáték, a harmadik pedig egy történelmi regény, amelyhez immár két éve gyűjtögetem az anyagokat.

– Játsszák Komárom-Esztergom megyében is valamelyik darabját?

– Úgy tudom, nyárra Budapestig jutunk el. Júliusban kétszer is „átugrik” a Csodaszarvas a Városligeti Szabadtéri Színpadra. Beregszászon kétezer, Mezőkövesden pedig háromezer ember előtt adtuk elő. Komáromban már járt, de szeretném Tatabányára és Tatára is elhozni.

Díjak tömkelege

Belinszki Zoltán Tatabányán született. Az Árpád Gimnázium Diákszínpadán Bognár Istvánné rendezésében játszotta Muff Pottert, Csöőr bádogost, Orgont és Almaviva grófot. 1992-ben az Országos Amatőr Színjátszó Találkozón Rába Rolanddal Beckett A játszma vége című művének főszerepeit alakították, Boros Tibor rendezésében. 1995 és 1998 között a Jászai Mari Színház sajtótitkára, 1999-től 2004-ig a svájci Peron-táborok drámapedagógusa. Írásai középiskolás kora óta jelennek meg. Dián Tamással egy évtizeden át alkottak szerzőpárost, számos bestsellert írtak, szerkesztettek. A 2013-ban magyar és szlovák nyelven is bemutatott Holle anyó című családi musical írója. Közreműködött a Csodaszarvas, a Valahol Európában, az Ármány és szerelem című musicalben, a Lili bárónő című operettben, Szabó Magda Születésnap című regényének színpadi változatában, továbbá a Drótos Jankó magyar és szlovák nyelvű bemutatójában. A darabok eddig három országban jártak és összesen tizenegy díjat nyertek el.