Pál Feri atya és Almási Kitti is elárulta, mitől érezzük rosszabbul magunkat

Elsőként Szabó Attila, a síkvölgyi mentálhigiénés és rehabilitációs intézmény vezetője üdvözölte az ökoturisztikai központban megrendezett program közönségét. Süttő Erika, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei igazgatója a város szépségeit, Michl József polgármester pedig Jókai Anna Ne féljetek című könyvét ajánlotta gondolatébresztőként a résztvevők figyelmébe.

Dr. Pilling János pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense arról beszélt, hogy a betegtájékoztatókon a kockázatok arányszámai ijesztőek és félrevezetők lehetnek, ezért érdemes a mellékhatásokról szóban is tájékoztatni a beteget. Az egyszerű, hétköznapi szavak és a látványos illusztrációk pontosabb képet adhatnak. Ráadásul fontos lenne arról is beszélni a páciensnek, hogy milyen kockázatokkal jár, ha nem veszi be az adott készítményt.

Dr. Ágoston Gabriella pszichiáter arról beszélt, hogy minden ötödik ember élete folyamán átesik rövidebb vagy hosszabb ideig a depresszió egyik változatán. Jelek lehetnek az érdeklődés elvesztése, az étvágyváltozás, az örömérzet elmaradása, a fáradtság, a levertség, az alvászavar, a csökkent önértékelés és sokszor a halálközeli gondolatok is. Jellemzően az ilyen ember a koránál idősebbnek tűnik, lelassul, szorong, pesszimista, reményvesztett és nehezen hoz meg döntéseket. A környezet viszont ezt sokszor csak lustaságnak látja, s a legrosszabb, amit mondhatnak, hogy „szedd össze magad, csak akarni kell”! A depresszióban szenvedő ugyanis éppen ezt nem tudja: akaraterővel megváltoztatni az állapotát. A legjobb tanács ilyenkor az, hogy lesz majd jobban szerettünk, csak el kell fogadnia a külső segítséget.

Dr. Rumszauer Miklós püspöki lelkész a test, psziché, lélek avagy a Biblia emberképe című előadásában többek között a bennünket körülvevő világ nyugati és keleti felfogásának gyökeres különbségéről beszélt. Mint elmondta: a nyugati embernek az igazságfogalma a tényszerűségen és az adatgazdagságon alapszik, a keleti ember pedig az objektív valón túli igazságot keresi. Márpedig a Bibliát sem lehet szó szerint értelmezni, csakis metaforikusan. Így érthető meg az Isten alkotta emberben a test, a psziché és a lélek szerepe.

Dr. Almási Kitti elárulta, hogy éppen az irigységről ír könyvet. A tatai származású klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogy alaptulajdonságunk másokhoz mérni magunkat. Ha valaki nagyobb bajban van, akkor máris jobban érezzük magunkat, míg ha valaki sikeresebb, akkor rosszabbul. Azért félünk megmutatni sokszor magunkat, mert a legnagyobb félelmünk, hogy nem fognak szeretni bennünket. Az alapkérdés tehát az, hogy vajon meri-e felvállalni magát olyannak valaki, amilyen.

A boldogság nem rendkívüli

Nagy sikert aratott a népszerű Pál Feri atya humorban bővelkedő előadása az elégedettségről. Mint elmondta: 10 emberből 7 akkor is elégedetlen, ha jól mennek a dolgai. A csapda ott van, hogy a jót megszokjuk, mindig új élményre vágyunk, a boldogságérzet ideje pedig egyre csökken. Minél jobban nőnek az elvárások, annál több lesz a csalódás. Az elégedett emberek az „elég jónak” is örülnek, döntenek, elköteleződnek és rendszeresen hálát adnak azért, ami pozitív az életükben. Alapvető tévedése a ma emberének, hogy a jót természetesnek veszi, a rosszat pedig nem. A boldogság nem egy állapot és nem lehet a célunk, hiszen ha így tekintünk rá, csalódottak leszünk. A lényeg nem a cél, hanem az irány, s hogy a részletes örömtervek készítése helyett észrevegyük: a boldogság nagyon egyszerű és egyáltalán nem rendkívüli.

Pál Feri atya előadása után végül dr. Lőke János, a tatabányai Szent Borbála Kórház főigazgatója elmondta, hogy a magatartásunkat hogyan befolyásolja, milyen jelentéseket adunk magunk és mások tetteinek. Összegezte is egyben a nap előadásait, s kérdésre válaszolva a gyerekkori traumák későbbi hatásairól szólva elmondta, hogy ezek feldolgozása fontos a felnőttkori teljes és boldog élethez, s változtatni testi és lelki egészségünkön minden életkorban lehetséges.