Egységes szimfóniák – Ideas koncert a Roxxyban

Előzenekari pozíciójukhoz képest meglehetősen sokan látogattak el a bArIoNs koncertjére. Ennek két dal után meg is értettem az okát: noha a srácok már nem tartoznak épp a legifjabb korosztályhoz, hatalmasat zenéltek a rendelkezésükre álló időben. Progresszív rock/metal a játék neve, sok tört ritmussal és hatalmas dallamokkal, itt-ott elszállós részekkel is tarkítva.

Szvitlik Máté dobos az egész műsor alatt fölényes magabiztossággal ütötte le a legbonyolultabb témákat is, a három gitár adta lehetőségeket pedig egészen egyéni módon használták ki a bárdisták. Ambrus Balázs énekét viszont sokszor bizonytalannak éreztem, és bár frontemberként jól helytállt, ezen a téren is akad még javítanivaló. Mindent összevetve azonban az utóbbi évek legígéretesebb megyei zenekarait tartalmazó listámon fix helyet szereztek maguknak ezzel a koncerttel.

Utánuk a Noctis következett. A Veszprém megyei arcok zenéjén talán legmarkánsabban az Iron Maiden és a Hammerfall hatását lehetett érezni, de a sebesebb részeknél az is világossá vált, hogy a tagok nagy közös kedvencei között a Stratovarius és az olasz szimfonikus legenda Rhapsody of Fire is megtalálható. Az így kialakult heavy/power/szimfonikus mixből főző zenekar nem tálalt rossz kosztot a jelenlévő rockereknek, Lévai Sándor magasabb fekvésű énekhangjába és a hangszeresek játékába sem lehetett belekötni, de nem éreztem azt a pluszt bennük, ami arra késztetett volna, hogy hanghordozót vásároljak tőlük, vagy legközelebb is igyekezzek lejutni egy bulijukra. Korrekt stílusgyakorlatot mutattak be, kiugró egyéniség nélkül.

Az este házigazdájaként az Ideas foglalta el a színpadot, az eredetileg tervezetthez képest jókora csúszással – talán a közönség megfogyatkozása is ennek tudható be. Atmoszférikus, képzett női énekre épülő zenéje nyomán divat a tatabányai bandát a magyar Nightwish jelzővel illetni, de az Ideas zenéje jóval komplexebb a finnekénél.

A műsorban éppúgy helyet kaptak a friss album legjobbjai, mint korábbi slágereik, ideértve például a nyitó Főnixet. Kun Anita énekesnő mikrofonjával nem volt minden rendben (gerjedt olykor az eszköz), a hangja viszont ezúttal is hibátlan volt, akárcsak a férfiéneket hozó gitárosé, Seres Krisztiáné. A másik gitáros, Preil Tibcsy és a basszusgitáros Torma Misi színpadi munkája, grimaszai is sokat hozzátettek a bulihoz, Békési Laci dobolása pedig egyszerre volt pontos, összetett és erőteljes.

Mint az interjúból is kiderült, a zenekar mögött végre rendezett kiadói háttér van, ami talán segíthet nekik abban, hogy még több emberhez eljuttassák a zenéjüket. A biztos bázis talán lehetőséget ad a csapatnak az újabb szintlépésre. A roppant erős új lemezt hallva leszögezhető: ez egyáltalán nem volna korai.