Sasvári Zoltán látványosan mutatja be a bogarak változatos életét

A gyermekek többsége a kutyusokat és a hízelgő cicákat kedveli, ugyanakkor mindig akadnak köztük olyanok is, akik más élőlényekért rajonganak. A kesztölci Sasvári Zoltán minden állatot kedvel, már óvodásként gyűjtötte a csigákat, befogta a rovarokat, bogarakat. Miután nagypapájától megkapta az első stiglicét, különösen erős kapcsolat alakult ki közte és az állatvilág között. Így nem csoda, hogy pár éve a hivatása is az állatokhoz kötődik.

– Feleségemmel évekkel ezelőtt megtekintettünk egy állatbemutatót, amelyen felvetette ötletként, hogy mi is szervezhetnénk hasonló programokat. Több évtizedes pedagógusi, és természetvédelemben szerzett tapasztalat állt mögöttünk, ez adta az alapot az induláshoz – mesélt a kezdetekről az ökopedagógus.

Először az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület égisze alatt tartották a bemutatókat, majd a pozitív visszajelzések sarkallták őket a Csodabogarak Alapítvány létrehozására. A mesés előadásokon kívül egy- és többállomásos ismeretterjesztő programot is tartanak, akár több száz gyermeknek. Az óvodák és iskolák mellett, mára már könyvtárakban, művelődési házakban, fesztiválokon, családi napokon is fellépnek.

A Bogárháton projekt elsődleges célja, hogy az élővilág sokszínűségének bemutatásán, a rovarvilág védelmének fontosságán keresztül környezettudatosságra neveljék az embereket. Az öko-érzékenyítés alkalmával rámutatnak arra is, hogy a rovarvilág a földi élet alapjának számít, hiszen nem csak számbeli fölényben vannak, hanem még élő tömegben is meghaladják az emberiség létszámát.

– Ha sikerül feloldanunk az emberekben a távolságtartó attitűdöt, akkor felnőttként barátságosabban viszonyulnak majd az állatokhoz. A gyermekek először ledöbbennek a bogarak láttán, majd miután valaki megsimogatta őket, utána szinte mindenki meg akarja őket érinteni. Minden állatot elnevezünk, Sárika például egy borsos csótány. Így könnyebb közeledni hozzájuk – ismertette Sasvári Zoltán.

Az élő állatok mellett újrahasznosított anyagokból, saját kezűleg készített maketteket is bemutatnak. Az előadások sikeressége emellett abban rejlik, hogy a gyermekek eljátszhatják a rovarok viselkedését. A bemutatóra elvisz olyan élő példányokat is, amelyek valamilyen szinten hátrányt szenvednek, de mégis teljes életet élnek. A fiatalokat lenyűgözi, hogy a kevesebb lábbal rendelkező botsáska, Mucika, teljesen ép társaihoz hasonlóan, játszi könnyedséggel mozog.

Sasvári Zoltán különlegesebb fajokat is tart otthonában, amelyekkel nem találkozhatnánk hazánkban. A pápua új-guineai kéregutánzó sáskapár, Karcsika és Karcsikáné rendkívül egyedinek számítanak, de a botsáskák is népszerűek. Az amatőr zoológus nem rendelkezik kimondott gyűjteménnyel, hiszen a hazai fajokat egy-egy előadás után szabadon engedi. Ugyan a búcsú sokszor fájó, de tudja, hogy az igazi otthonuk a természetben van.

Tehetségeket is kutatnak

Sasvári Zoltán feleségével, Sasváriné dr. Borbíró Katalinnal negyedik éve járják az Erzsébet-táborokat: Folyódligeten azt is megtapasztalhatták, hogy a speciális nevelési igényű gyermekek is boldogan ismerkednek a kis bogárkákkal.

Az esélyegyenlőség jegyében indult útnak a Te is csodabogár vagy! projekt, amellyel a különleges képességű és bánásmódot igénylő személyek életminőségét javítanák. Ennek köszönhetően, mindenkit csodabogárnak tekintenek, akik csodálatos képességekkel és tulajdonsággal rendelkeznek.

Idén is meghirdették a „Katica és a dínótojás” című rajzpályázatot, amely a 2018-as Év Rovarához, az óriás szitakötőhöz és az első magyar dinoszauruszhoz, a Hungarosaurus tormai-hoz kapcsolódik. A pályázók a mese meghallgatása után készítettek rajzokat, amelyeket a zsűri értékelése után a Magyar Természettudományi Múzeumban állítottak ki.