Made in China: ha ezt elolvassa, nem vesz többé kínai „mézet” a magyar helyett

Simonné Venter Évával, a megye egyik ismert környei méhészetének vezetőjével beszélgettünk..

– Évek óta komoly problémát okoz a kínai mézexport – emelte ki a szakember. – Már az gyanús, hogy Kínában jóval több mézet állítanak elő, mint amit az ország földrajzi adottságai lehetővé tennének. Az ázsiai országban 24 órán keresztül rizssziruppal etetik e szorgos rovarokat. Miközben virágra sose szállnak, nektárt sohase gyűjthetnek.

Az ázsiai országban honos technológia alapja, még szirupos állapotban ki is pergetik az anyagot. Ezért az élettani szempontból fontos enzimek és ásványi anyagok nincsenek a masszában. Természetes esetben a méhek a nektárt begyűjtik, azt felszívják a mézhólyagjukba. Így viszik a kaptárba, majd „szellőztetik”, elpárologtatják a vizet. A méz pedig besűrűsödik. Az érett mézet pedig viaszréteggel lefedik.

– A „rendes” méhészek ezt a fedő viaszréteget levágják, majd a kereteket kipergetik – hangsúlyozta Simonné Venter Éva. – Így születik az igazi méz. – Kínában ellenben, éppen a tartástechnológia miatt, gyógyszerezni kell a méheket. Ezzel antibiotikum kerül a szirupba. Ezt követően úgynevezett gyantaszűrön engedik át a híg masszát, ezzel végképp minden hasznos anyagot kivonnak belőle. Utólag persze kezelik, hiszen ebbe a cukros valamibe annyi akácpollen keverhető, amennyit a gyártó akar.

Megkülönböztető jelzés az üvegen

Néhány esztendeje az Országos Magyar Méhészeti Egyesület felügyelete mellett a minőségi mézet termelői azonosító kódos, hologramos zárszalaggal látják el. Emellett az üvegeken egységesen szerepel a: „magyar termelői méz” felirat. Ez a két jelzés pedig együtt már garantálja a minőséget is. Aki tehát biztos akar lenni, hogy pénzéért valódi mézet kap, az figyeljen a csomagolásra.

(Nagykép: Shutterstock)