Természet

2025.07.05. 10:30

Erdélyben medve, Magyarországon aranysakál járja az utcákat

Élelem után kutatva merészkedik a városba az apróvadak közé tartozó állat. Vadász mesélt arról, mit lehet tenni, hogy az aranysakál kevesebbet találkozzon emberrel.

Az aranysakál első pillantásra rókának tűnhet, de testfelépítéséből és járásból hamar kiderül, hogy valójában nem az. Manapság egyre gyakrabban történik találkozás az ember és a sakál között. Legutóbb az északi megyehatár másik oldaláról érkeztek hírek arról, hogy aranysakálok járkálnak a vidéken, vagy akár bent a település utcáin, élelem vagy talán búvóhely után kutatva.

aranysakál
Aranysakál járkál Fejér megye északi részén. Képünk illusztráció!
Forrás:  Shutterstock

Szaporodnak az aranysakálok?

A feol.hu egy vadásznak tette fel a kérdést: a sakál elszaporodott, vagy egyre bátrabbak és ezért találkoznak gyakrabban velük az emberek?

– Ez nem új dolog, az egész országban felszaporodott a sakálok száma. Én abban nem hiszek, hogy egy falu környékén extra sok lenne, a többi szomszédos helyen pedig nem. Ugyanannyi aranysakál van Móron, mint 

  • Bakonysárkányban,
  •  Tatán vagy 
  • Kisbéren. 

Nem feltétlenül a létszámuk miatt gyakori az emberrel való találkozás, hanem inkább azért, mert a sakál egy rendkívül kozmopolita faj, vagyis kiválóan alkalmazkodik mindenhez. Pusztavámon például, úgy öt évvel ezelőtt, a falu utolsó utcájával párhuzamos pincesoron, a beomlott, elhagyatott pincében ellett meg az aranysakál. Egész nyáron ott voltak a szőlősorok között, és elszórakoztatták a látványukkal a helyieket, akik éppen kapálták a szőlőt, vagy permeteztek - felelte a vadász.

Üvöltése rendkívül jellegzetes

Sokan keverik a rókával, a két kutyaféle mégis egészen más. Az aranysakál felismerését segíti a hangja is, mely semmilyen más állat hangával nem keverhető össze.  Elnyújtott üvöltése van, és a szintén jellemző rövid, vonyító-ugató hangok egymást követik, különösen, ha eljön az alkonyat utáni sötétség. Akárcsak a Harry Potterben Lupin professzor vérfarkassá változásakor.

Semmi nem állítja meg őket

A fényárban úszó ipari parkok, a bevásárlóközpontok, a benzinkutak és a 81-es főút zaja és forgalma ellenére a rókák rendszeres látogatói a nagyvárosnak, ám a sakál talán félénkebb. Kérdés, hogy bemerészkednek-e az aranysakálok egy ekkora nagyvárosba?

– Biztosan volt már aranysakál is Móron, csak legfeljebb eddig még nem vette észre senki. Az aranysakál egy nagyon érdekes állat. 

A külterületeken, ahol rendszeresen vadásszák őket, ott nagyon óvatosak, ezért is nehéz elejteni őket, máskor meg semmi félelmet nem mutatnak. Egyáltalán nem olyan, mint a róka, annál sokkal ravaszabb, de mégis néha nagyon kerge, szinte buta tud lenni.

 A lényeg, hogy mit tanul meg, és erre jó példa az őszi szántás. Mikor sötétben, akár éjjel szánt a traktor, akkor hátrafelé világít a munkalámpája, ahogy forgatja a talajt, ott vannak a nyomában a rókák és mögöttük pár méterrel követik őket a sakálok. Amelyik sakál ezt megtanulja, az gyakorlatilag nekimegy a vadásznak éjszaka, mert világít a kocsi reflektora, és azt hiszi a sakál, hogy szántani fog a fényforrás mögött morgó jármű, és lesz mit enni, ezért nem ugrik félre. Ha emiatt megijed, vagy megsérül, akkor megtanulja, hogy a lámpától is érdemes félni. Valójában nincs recept, nem lehet megmondani, hogy az aranysakál mindig ilyen vagy olyan – mondta a felkeresett vadász.

A Fejér megyei hírlap azt is megkérdezte, hogyan lehet az aranysakál elszaporodása ellen védekezni.

–A létszám nagyjából mindenhol azonos, talán a Duna–Tisza Köze, az Ormánság, Dél-Magyarország, illetve Somogy megye, ahol esetleg több sakál van. Már itt sem futunk össze, ha látunk egyet, hiszen már nem olyan nagy különlegesség, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt. A gyérítéssel kapcsolatban van egy elvárása a vadászati hatóságnak, vagyis minden vadásztársaságnak ki kell lőni valamennyit ezek közül. Főleg vadvédelmi szempontok miatt fontos, hogy csökkentsék az úgynevezett egyéb apróvadfajok közül a megadott mennyiséget, és le is kell adni őket, elejtési jelként, hogy tényleg elesett mondjuk 20 róka, vagy a 15 aranysakál, vagy valamennyi szarka, dolmányos varjú vagy éppen szajkó. Megyénként változik, hogy mennyi dúvadjel kell, de ma már nem hívjuk úgy hogy dúvad, így lett az a neve a kategóriának, hogy egyéb apróvadfajok. Az apróvadfajok közé tartozik a fácán, a réce, a mezei nyúl, vagyis minden hasznos apróvad. A kártékonyak kerültek az egyéb kategóriába – magyarázta a különbséget a vadász.

A portál azt is megtudta, a tájegységi fővadász minden évben ellenőrzi, hogy minden hozzá tartozó vadászterület hozta-e azt az egyéb apróvad mennyiséget, amit kilövésre előírtak nekik. Ha hozzák, ha nem, nem kizárt, hogy mi magunk is találkozhatunk ezzel az utcán sétáló ragadozóval.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában