2025.06.22. 18:20
Sötétedésig forogtak a kerekek a tatai Malomkertben a Múzeumok éjszakáján
Különleges, esti programnak adott otthont a malomkert Tatán. A Múzeumok éjszakája sok családot vonzott ide, a gyerekek izgatottságához pedig az is hozzátett, hogy ezen a napon lefekvési időben is folytathatták a játékot.
Ahogy június 21-én a nap lassan lebukni készülődött, a Múzeumok éjszakája miatt nyitva tartó tatai Malomkertben a Jenő-malom fehér falát előbb aranyra, majd narancsszínűre festette. A hőség lassan alábbhagyott, de a víz tovább csobogott, kattogva fordult a vízikerék, a malomkövek alatt recsegett a búza, a Malomkert zsák-sorában a pelyva pedig szárazon roppant a mezítlábas gyerekek talpa alatt.
Fotó: S. B. / Forrás: 24 Óra
Múzeumok éjszakája a Malomkertben
A tatai Malomkert az idén először csatlakozott a Múzeumok éjszakája programjaihoz, hogy a családok kíváncsi kis molnárpalántái megtapasztalhassák, hogyan lesz a kalászból liszt, a lisztből pedig kenyér.
A malmoknak fontos szerepe van Tata ipartörténeti múltjában, a Múzeumok éjszakája programjaihoz ezért is csatlakozunk az idei évben
– árulta el Kocsis Brigitta létesítményvezető, hozzátéve, hogy a Malomkertbe az elmúlt hetekben rengeteg osztálykiránduló csoport érkezett:
– Szinte meg is dupláztuk a tavalyi látogatottságunkat eddig, aminek nagyon örülünk, ahogyan annak is, hogy az ország egyre több pontjából érkeznek már kifejezetten hozzánk és kérnek múzeumpedagógiai foglalkozást. A gyerekek interaktívan is kipróbálhatják nálunk egy régi eszközzel a cséplést, őrölhetnek, begyúrhatnak egy kenyértésztát, vagy kekszet sütnek, amit uzsonnaként fogyaszthatnak el.
Búzából liszt, lisztből kenyér
A Múzeumok éjszakáján sem adódott kevesebb élmény: a gyerekek pecsétgyűjtő játékban teljesíthettek feladatokat.
A cél az volt, hogy megismerhessék azokat az eszközöket, azokat a folyamatokat, amelyeket régen a parasztemberek végigcsináltak, az aratástól a vetésen, cséplésen át egészen addig, amíg a búzából liszt lesz, végül pedig kenyér kerül az asztalunkra
– mesélte a létesítményvezető. A Városkapu Zrt. munkatársa, Lukácsné Simon Júlia pedig arról mesélt, hogyan épült fel az este 6-tól 10-ig tartó élmény, amelyen öt pecsétgyűjtő ponton várták a látogatókat:
Végigsétálhattak a búza különböző állapotait rejtő zsákokon: kalászon, szemeken, pelyván és liszten. Ezután hangokat kellett felismerniük, a kaszálás, cséplés, vízikerék-zúgás, őrlés, dagasztás hangjait, majd különböző gabonafajtákat és a betakarításhoz használt kézi eszközöket lehetett testközelből megismerni. A következő állomáson kézi malommal őrölhettek lisztet.
Aki mind a négy feladatot teljesítette, az ötödik ponton bizonyíthatta frissen szerzett tudását, és „tiszteletbeli molnármester” oklevelet kapott. A forgatagban találkoztunk a Németországban élő Tiba családdal is, akik mindössze négy napra tértek haza, de a programot semmiképp sem akarták kihagyni.
Tősgyökeres tatai vagyok, ezért külön öröm nekem, hogy a 4 éves kisfiam rajong a malmokért, és mivel Tata a vizek városa, egyben a malmok városa is, nem hagyhattuk ki a rendezvényt. A hajnali indulás előtt még éppen belefért, hogy itt legyünk, és óriási élmény lett belőle. Biztos vagyok benne, hogy a nagyszülőknél tett látogatás mellett a Malomkert marad a hétvége legmaradandóbb emléke
– fogalmazott az édesapa.
A tatai Malomkertben ezen a napon a gyerekek anélkül játszhattak, hogy a lefekvési idő szóba került volna. Míg a kisebbek a gabonazsákokon ugráltak, a nagyobbak a kézi malom kőkerekeivel birkóztak, a szülők pedig együtt örültek velük, és telefonnal fotózták, videózták az élményeket.
Amíg a családok sorban álltak pecsétekért, a vízcsobogás és kerékzúgás adott sajátos háttérzenét a gyerekzsivajhoz. És amikor az este leszállt, a kerekek még akkor is forogtak. A Malomkertben szerzett tudással és élményekkel pedig sok kis molnármester térhetett haza. Ki a szomszéd utcába, ki a távoli Németországba.
GALÉRIA: Múzeumok Éjszakája a tatai Malomkertben (Fotók: S.B.)
