2025.06.17. 07:26
Két év alatt százezren haltak bele, a hőmérőt nézve aggódnak Szlovákiában
A klímaválság már nem csupán a bolygó jövőjét fenyegeti, hanem a jelenünket is: emberek tízezrei halnak meg Európában a hőség következtében. A WHO szerint az éghajlatváltozás, és az ebből fakadó extrém hőhullámok súlyos egészségügyi válsággá váltak.
Az extrém hőhullámok már nemcsak kényelmetlenséget, hanem komoly életveszélyt is jelentenek. A tartósan magas hőmérsékletek a szervezet túlélési képességeinek határait feszegetik, különösen a sérülékenyebb csoportok körében. Ezek a szélsőséges időjárási jelenségek, a forróság és a hőhullámok próbára teszik az emberi tűrő- és alkalmazkodási képességének határait, és az élet minden terén komoly kihívásokat jelentenek.
Forrás: Shutterstock/Illusztráció
Éppen ezért a klímaválság nem csupán környezeti probléma, hanem egyre súlyosbodó közegészségügyi válság. Erre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) újonnan alakult Páneurópai Klíma- és Egészségügyi Bizottsága (PECCH) figyelmeztet, amely nemrég kezdte meg működését. Az extrém nyári időjárás - mint például a rengeteg, hosszan tartó hőhullám - senkit sem kímélnek.
Hőhullámok, betegségek, légszennyezés: a klímaváltozás egészségügyi ára
Mint ahogyan arról az Új Szó beszámolt, a bizottság szerint a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt, különösen Európában, amely a világon a leggyorsabban melegedő régió. Csak 2022-ben és 2023-ban több mint 100 ezer ember halt meg hőhullámok következtében 35 európai országban. A WHO szerint a hőség okozta halálesetek harmada már most is ebben a térségben történik.
A klímaváltozás miatt nő a vízzel, szúnyogokkal és kullancsokkal terjedő betegségek kockázata is. Különösen aggasztó a légúti betegségek terjedése, amely a légszennyezéssel és a fosszilis tüzelőanyagok égetésével függ össze – ezek évente 7 millió ember haláláért felelősek világszerte, közülük félmillió Európában.
A cikk kitér arra, hogy Szlovákiában például a lakosság legalább 25 százaléka tartozik a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett csoportokba – idősek, kisgyermekek és krónikus betegek. A városlakók pedig a „városi hősziget-hatás” miatt még nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mivel az épített környezet felerősíti a hőséget, és megnehezíti az éjszakai lehűlést.
Drámai példák: 240 haláleset egyetlen hőhullám alatt
Egy szlovák tanulmány szerint a hőségben érezhetően nő a halálozás. 2007. július 19-én például csaknem 45 százalékkal emelkedett a halálozási arány az országos melegrekordot döntő napon (40,3 Celsius fok). 2015 nyarán pedig egy 14 napos hőhullám több mint 240 ember korai halálát okozta. A szakértők szerint a következő évtizedekben Szlovákiában is gyakoribbak és hosszabbak lesznek az extrém hőhullámok, a napi maximumhőmérséklet egyre többször közelítheti meg a 40 fokot.
