A nutriák miatt tűntek el a tavirózsák a Fényes Tanösvényről?

A nutriák már-már celebeknek számítanak Tatán. Köszönhető az Interspar melletti tűzivíztározóban élő nutriacsaládnak. Sokan megállnak fotózni vagy csodálni a vízben úszkáló, látszólag békés állatokat. Csakhogy ezek a nutriák valójában komoly természetvédelmi problémát jelentenek – immár a Fényes Tanösvényen is.

A nyári szünetben sokan kilátogatnak szívesen a tatai lápvidékre. Azonban idén az előző évekhez képest merőben más látvány fogadhatja a látogatókat. 

Nutria veszély a Fényes Tanösvényen

–  Tavaly nyáron még virágba borult tavirózsák sokaságában gyönyörködhettek vendégeink a Fényes Tanösvényen. Viszont idén még egyetlen egy virág sem nyílt ki – mondta Vörös Fáta, a tanösvény szakmai menedzsere. A háttérben egy nem is annyira új, de mindenképp elszaporodott jövevény állhat: a nutria.

• Dél-Amerikából származó faj, más néven hódpatkány
• korábban prémjéért és húsáért került Magyarországra
• a kilencvenes években betiltották a tenyésztését. 

Azóta a kiszabadult példányok utódai terjednek – természetes ellenség híján egyre gyorsabban. A Fényes Tanösvény területén idén február végétől március–április közepéig napi 10–18 példányt is láttak, amint a víz alatti növényzetet fogyasztják.

– Tél végétől, tehát februártól márciusig szinte csak a tavirózsák hajtásaival táplálkoztak az itt élő nutriák. Tíz–tizennyolc egyedet is számoltunk napi szinten, akik ott folyamatosan legelgették a tavirózsákat – idézte fel a legkritikusabb időszakot Vörös Fáta, aki szerint a nutriák jelenléte nemcsak a tavirózsák tűnéséhez vezetett. 
– Elkezdték úgymond teljesen megritkítani azt a flórát, ami itt már kialakult, és ezzel a természetes egyensúlyt felborították, mivel a biodiverzitást (sokféleséget) csökkentették a vizes élettér növényzetében – szögezte le a szakember. Hozzátette, hogy a természet mostanra részben korrigálni próbálja a helyzetet.
– Ahogy elfogyott az élelmük a Kis Égeres tónál, amit idáig fogyaszthattak, ők átvándoroltak a Hülcser tavak felé, és így a tavirózsák elkezdtek újraéledni. A természet szerencsére mindig próbálja az egyensúlyt megtalálni. De sajnos már kezdenének visszatérni a nutriák is, és ezt szeretnénk megelőzni csapdák kiállításával – tette hozzá.
A megoldás kidolgozása a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal közösen zajlik. Csonka Péter, a nemzeti park tájegységvezetője hozzátette: a tanösvénnyel és a várossal együttműködve dolgoznak azon, hogyan lehetne befogni a nutriákat, és megoldást találni azok későbbi elhelyezésére is.
A helyreállítást egy szép gesztus is segítheti. 

– Egy magánszemély felajánlott számunkra tavirózsákat, amiket át is vettünk. Egyelőre ideiglenesen a látványmedencében vannak elhelyezve. Amíg a nutria probléma nem oldódik meg, addig folyamatos felügyelet alatt vannak ezek a növények, amik között vannak sötét rózsaszín színű, sárgás és fehér is. Utóbbi az egyedüli őshonos és védett tavirózsa hazánkban, és azt fogjuk majd szorgalmazni, hogy jobban elterjedjen a területen – magyarázta Fáta, aki arról is beszélt, hogy amíg a tavirózsák sorsa rendeződik, egy másik növény vette át a főszerepet a tanösvényen.
– Most a vízitökök sokkal jobban elterjedtek a tanösvényen, mivel nem táplálkozik vele a nutria. Ezt az őshonos védett növényt pedig arról lehet felismerni, hogy ugyanolyanok a levelei, mint a tavirózsáknak, csak sárgás kis apró virágaik vannak.
A tanösvény munkatársai és a természetvédelmi szakemberek most együtt keresik az egyensúly megőrzésének módját – bízva abban, hogy hamarosan újra a tavirózsák virágai köszöntik majd a látogatókat a víz tükrén.